Hartner Nándor

(1894–1975) muravidéki magyar politikus, polgármester, országgyűlési képviselő

Hartner Nándor (Ferdinand Laval; Lindvay; Budapest, 1894. április 16.Buenos Aires, 1975.) politikus, propagandista, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere, a Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület elnöke.

Hartner Nándor
(Lindvay Nándor)
Született1894. április 16.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1975 (80-81 évesen)[2]
Argentína[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • földbirtokos
  • hírlapszerkesztő
  • politikus
Tisztsége
  • polgármester (1933–1941, Muraszombat)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1942. február 9. – 1945. március 29.)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja katonatiszt volt az osztrák-magyar hadseregben. Apja halála után anyja hozzáment Hartner Géza pozsonyi földbirtokoshoz, aki adoptálta Nándort. A Pozsonyi Evangélikus Líceumban tanult. Harcolt az első világháborúban és több kitüntetést is kiérdemelt. Később vitézzé avatták.

Az 1920-as években még erőteljesen kampányolt a belgrádi centralista politika és az abszolút szerb vezetésű Jugoszlávia mellett. Francia származása (?) ellenére a magyarosítás és a revízió egyik elkötelezett híve volt.[3] és szélsőséges kijelentéseket is tett. Hartner Géza halála után a Muravidéki Bank elnöke lett, és megörökölte a felsőlendvai kastélyt is.

A visszacsatolást követően fogadta a Muraszombatba bevonuló csapatokat, s a Magyar Élet Pártja helyi szervezetében aktívan közreműködött, s szintén terjesztette az antiszemitizmust. Propagandájuk időről-időre a vendkérdéssel is összefonódott.[4] A parlamentben arra kérte a vezetőket, hogy a vendeket minden tekintetben csak magyarként kezeljék. 1942-től országgyűlési képviselő lett.

A Vörös Hadsereg bevonulása előtt a büntetés elől Ausztriába, majd később Argentínába menekült és ott is halt meg. A második világháború után kötél általi halálra ítélték. A Szlovén Legfelsőbb Bíróság az ítéletet 2012-ben hatályon kívül helyezte. Ausztriában élő lányának visszaszolgáltatták apja birtokait.

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://epa.oszk.hu/03500/03504/00472/pdf/EPA03504_muraszombat_es_videke_1942_06.pdf
  2. a b c d Obrazi slovenskih pokrajin (szlovén nyelven)
  3. D. Keréc: Sóbota konec 19. stoletja ali kako so nekoč živeli „pravi” Sobočani.
  4. Göncz 2006, 85-86.

Források szerkesztés

  • Göncz László 2006: Felszabadulás vagy megszállás? A Mura mente 1941–1945. Lendva