Sajókaza

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sajókaza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Sajókaza
Református templom
Református templom
Sajókaza címere
Sajókaza címere
Sajókaza zászlaja
Sajókaza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterRusznyák István (független)[1]
Irányítószám3720
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség2995 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség100,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.283350°N 20.582761°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.283350°N 20.582761°E
Sajókaza (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajókaza
Sajókaza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajókaza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókaza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Felsőnyárád, északkelet felől Kurityán, kelet felől Szuhakálló, délkelet felől Kazincbarcika, dél felől Sajóivánka, délnyugat felől Vadna, nyugat felől Sajógalgóc, északnyugat felől pedig Dövény és Jákfalva.

Megközelítése

szerkesztés

Közúton három irányból érhető el: a 26-os főút sajóivánkai szakasza és Felsőnyárád felől a 2603-as, Szuhakálló felől pedig a 2604-es út.

A falutól délre, már Sajóivánka területén található a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Sajókaza megállóhelye, melynek közúti elérését a 26-os főútból, annak 26+150-es kilométerszelvénye közelében kiágazó, rövidke 26 303-as számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

szerkesztés

Neve vagy magyar törzsnévből, vagy az ótörök eredetű Quaz személynévből származik, mások szerint azonban az ószláv koza (= kecske) főnévből való.

Története

szerkesztés

1231-ben Kaza néven említik először. Református temploma 13. századi romanikus eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. században tornyát magasították. 1562-ben körítőfallal erősítették meg, mely részben ma is áll. Középkori monostorát a Rátold nemzetség építtette, keletkezési ideje ismeretlen, de 1343-ban már állott. A település a 14. századtól élte virágkorát, ekkor többször tartottak itt vármegyegyűlést.

Később királyi birtok lett, majd Zsigmod Serkey Györgynek adta zálogba. 1461-ben már mezővárosként említik. A fejlődésnek a török megjelenése vetett véget. 1552-ben Eger ostromakor kifosztották. 1558. október 18-án határában csata zajlott. A sorozatos török sanyargatások miatt lakói elmenekültek és 1564-ben lakatlan pusztaság lett. 1638-ban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész város leégett.

A 17. században Rákóczi birtok lett. A szabadságharc leverése után mint Rákóczi birtokot lefoglalta a kincstár. 1756-tól 1945-ig birtokosai a Radvánszkyak voltak. 1910-ben 2367 lakosa volt, ekkor Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott. 1945 után lakói nagy része szénbányászatból élt, de az 1960-as évek elején a bányákat bezárták.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Balázs Tibor (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Balázs Tibor (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Balázs Tibor (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Balázs Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Stefán László Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Stefán László Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Stefán László Mihály (független)[9]
  • 2019–2024: Rusznyák István (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3112
3102
3116
3054
2911
2995
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 25,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,2%, református 16,4%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (24,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 11,9% református, 2,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 3,7% evangélikus, 14,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[12]

Oktatási intézmények

szerkesztés

Neves személyek

szerkesztés
  • Itt született 1849-ben Radvánszky Béla művelődés- és irodalomtörténész, politikus, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke
  • Itt született 1914-ben Kovács Gyula színművész.

Nevezetességei

szerkesztés
  1. a b Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  6. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Sajókaza Helységnévtár
  12. Sajókaza Helységnévtár
  13. Dr. Ámbédkar Iskola » M1 Híradó, 2016. április 14.. www.ambedkar.hu. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)

További információk

szerkesztés