Főmenü megnyitása

HTML

(Html szócikkből átirányítva)

A HTML (angolul: HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv) egy leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált a W3C (World Wide Web Consortium) támogatásával. Az aktuális változata az 5, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása (azaz minden 5-ös HTML dokumentum egyben az SGML dokumentumszabványnak is meg kell hogy feleljen). Ezt tervek szerint lassan kiszorította volna az XHTML (ami a szintén SGML alapú XML leíró nyelven alapul.

HTML
(HyperText Markup Language)
Fájlkiterjesztés .html, .htm
MIME-típus text/html
Fejlesztő World Wide Web Consortium & WHATWG
Formátum típusa Jelölőnyelv
Kiterjesztése ennek SGML
Kiterjesztése ez XHTML
Mac OS típuskód TEXT
Uniform public.html
Standard

ISO/IEC 15445
W3C HTML 4.01

W3C HTML5 (draft)
Példa HTML kódra szintaxis kiemelésekkel és sorszámokkal

Tartalomjegyzék

HasználataSzerkesztés

HTML általában szöveges állományokban található meg olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát. Megjelenítő program lehet egy webböngésző (angolul: web browser), aural böngésző (olyan, amelyik a felhasználónak felolvassa a megjelenítendő szöveget), braille olvasó, amely konvertálja a szöveget braille "formátumba", levelező program (mint például: Mozilla Thunderbird, Microsoft Outlook, Eudora stb.), valamint egyéb eszközök, például mobiltelefon.

Szimbólumok, tartalomSzerkesztés

Négyfajta szimbólum (leíró elem) található meg a HTML-ben:

  • strukturális elemek, amelyek leírják az adott szöveg "célját" például <h1>Téma 1</h1> mint első szintű címsor (alcím).
  • prezentációs szimbólumok, amelyek leírják, hogy az adott szöveg hogyan nézzen ki: például <b>vastag</b> vastag kinézetet eredményez. (Ez a forma azonban ma már elavultnak számít, helyette a CSS használata javasolt, ugyanis a legújabb irányelv szerint szét kell választani a tartalmat (amit a HTML kódol) és a formát (amit CSS-ben szokás kódolni), és ezáltal mindenki számára elérhetővé tehetőek a weblapok: felolvasó gépeknek, amit a gyengén látók használnak, szöveges böngészőknek, és nyomtatóbarát verziót is könnyebb készíteni.)
  • hiperszöveg (hypertext) elemek, amelyek segítségével kapcsolat létesíthető a dokumentum egyes elemei és más dokumentumok között (például a <a href="https://hu.wikipedia.org/">Wikipedia</a> a Wikipedia szót mint egy kapcsolatot (angol szóval: link) a megadott URL-hez jeleníti meg)
  • eszköz elemek, amelyek segítségével gombok, listák, beviteli mezők hozhatók létre.

FelépítésSzerkesztés

Egy HTML állomány három fő részre bontható:

  1. A Dokumentum Típus Definíció az állomány legelején, pl:
    <!DOCTYPE html>
  2. a HTML fejléc <head></head>, ami technikai és dokumentációs adatokat tartalmaz, amelyeket az internet böngésző nem jelenít meg, tehát átlag felhasználó ezeket nem látja és
  3. a HTML törzs <body></body>, amely a megjelenítendő információkat tartalmazza.

Tehát egy internetes oldal alapszerkezete a következőképpen nézhet ki:

  <!DOCTYPE html>
  <html>
    <head>
      <title>Az oldal címe</title>
      <!--esetleges további fejléc-információk-->
    </head>
    <body>
      <p>első bekezdés</p>
      <p>második bekezdés</p>
    </body>
  </html>

KarakterkódolásSzerkesztés

Egy HTML dokumentum alapértelmezésként ISO-8859-1, azaz nyugat-európai kódolást használ.[1] Gyakran előforduló hiba szokott lenni, hogy nincs beállítva a charset paraméter a fejléc content attribútumában, annak ellenére, hogy a dokumentum nem nyugat-európai kódolású szöveget tartalmaz. Magyar nyelvű oldalak esetén ilyenkor gyakran az „ő” és „ű” betűk helyett „õ” és „û” karaktereket látunk (ekkor valószínűleg "ISO-8859-2" vagy "windows-1250" volna a helyes charset érték), de az is lehet, hogy minden ékezetes betű teljesen olvashatatlanná válik, betűszemetet eredményezve (ha például a megjelenítendő szöveg UTF-8 kódolású). A charset paraméter értékeként több száz kódolás és érvényes alternatív név (alias) megadható.[2]

Numerikus karakter referenciákSzerkesztés

Akármilyen kódolást használ is egy HTML dokumentum, bármilyen Unicode karakter megjeleníthető a szövegben annak UCS kódjával „&#” és „;” jelek között. Például a magyar kis „ő” betű UCS kódja a decimális 337 (vagy hexadecimális 151), ezért függetlenül a használt kódolástól, a HTML dokumentumban elhelyezett &#337; vagy &#x151; mindig az „ő” betűt fogja megjeleníteni.

Karakter egyedhivatkozásokSzerkesztés

Az SGML számos Unicode karakterhez definiál egyedi megnevezéseket,[3][4] azonban a HTML a lehetséges SGML egyedeknek csak egy részét használja[5] (a használt egyedeket a dokumentum DTD-jében kell megadni, és a HTML 4.01-es verziójáig ez nem tartalmazza a közép-európai karaktereket). Emiatt a magyar ékezetes karakterek közül is csak azokra lehetséges SGML egyedhivatkozást megadni, amelyek a nyugat-európai kódkészletben is megtalálhatók. Vagyis hiába definiálja az SGML például „ő” betűhöz az „odblac” nevet, hivatalosan azt egy böngészőnek nem kell tudnia megjeleníteni egy 4.01-es HTML dokumentum esetén.

Az egyedek neveire az „&” és „;” jelek között hivatkozhatunk, így például az &eacute; a kis „é” betűt jeleníti meg.

XHTMLSzerkesztés

Az XHTML a HTML megfogalmazása XML-ben (a HTML SGML-ben van definiálva). Gyakorlatilag nincs jelentős eltérés a két nyelv között, csak a formai követelmények lettek szigorúbbak:

  • Mindent kisbetűvel kell írni! (kivéve a DOCTYPE elemet)
  • Minden elemet le kell zárni! Az üres elemeket önmagukban egy szóközzel és egy / jellel: <br />.
  • Az elemeket csak egymásba ágyazva lehet használni! <b><i>Szöveg</b></i> helyett: <b><i>szöveg</i></b>
  • A jellemzőket idézőjelek közé írjuk! <table border=1> helyett: <table border="1">
  • A jellemzőknek legyen értéke! <input disabled /> helyett: <input disabled="disabled" />

HTML5Szerkesztés

A HTML5 a következő, jelentősen átdolgozott változata a HTML-nek (Hypertext Markup Language), a web fő jelölőnyelvének. Egyik fő tervezési célja, hogy a webes alkalmazásokhoz ne legyen szükség pluginek (pl. Adobe Flash, Microsoft Silverlight, Sun JavaFX) telepítésére. A specifikáció a HTML4 és az XHTML1 új verzióját jelenti, a hozzájuk tartozó DOM2 HTML API-val együtt. A HTML5 specifikációban leírt formátumba történő migráció HTML4-ről, vagy XHTML1-ről a legtöbb esetben egyszerű, mivel a visszamenőleges kompatibilitás biztosított. A specifikáció a közeljövőben támogatni fogja a Web Forms 2.0 specifikációt is. HTML5-ben lehetőség van audio és videofájlok beillesztésére, erre a célra külön tagek vannak (<audio>, <video>). Továbbá létezik egy úgynevezett <canvas> tag, mely egy vászon. Erre Javascript segítségével lehet rajzolni, vagy képet beilleszteni. Fontos megemlíteni, hogy a HTML5-ből kivették az elrendezés megadó tulajdonságokat. Ezeket CSS-ben kell megadni.

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés