Huang Si-kung három stratégiája

A Huang Si-kung három stratégiája (rövid címváltozata: Három stratégiaSzan lüe 《三略》) az ókori kínai hadtudományos irodalom egyik jelentős hadtudományi, hadművészeti alkotása. A Szung-dinasztiabeli Sen Cung (宋神宗) uralkodása alatt (1078-1085), az addig született legjelentősebb hadművészeti művek közül összeválogatott, a hadtudomány kánonává emelt gyűjteménynek is részét képezi. A hagyomány több személyt – köztük legendásat is – feltételez a szerzőjeként, azonban a szerző kiléte biztosan nem állapítható meg. Feltehetően az időszámítás kezdete körüli időkben, de mindenképpen a Han-dinasztia korában íródhatott.

Huang Si-kung három stratégiája
A mű hagyományos kiadásának első lapja
A mű hagyományos kiadásának első lapja
SzerzőHuang Shigong
Eredeti címHuang Si-kung szan lüe
OrszágA Han-kori Kína
Nyelvklasszikus kínai nyelv
Témaharcászat, hadszervezés és katonapolitika
Műfajharcászati kézikönyv
SorozatA hadművészeti kánon hét könyve
Kiadás
Kiadás dátumaKeleti Han-kor
SablonWikidataSegítség
Átírási segédlet
Huang Si-kung szan lüe
Kínai átírás
Hagyományos kínai黃石公三略
Egyszerűsített kínai黄石公三略
Mandarin pinjinHuáng Shígōng sān lüè
Wade–GilesHuang2 Shih2-kung1 san1-lüeh4

Szerzősége, keletkezése

szerkesztés

A cím Huang Si-kungot (黃石公), vagyis a „Sárga szikla urát” köti az íráshoz. Huang Si-kung életéről kevés megbízható adat maradt fent. Eredeti neve Cuj Kuang (崔廣) volt, aki a Csin-dinasztia (i. e. 221–i. e. 206) bukása körüli zűrzavaros években, a hozzá hasonlóan akkor már több mint nyolcvan esztendős három idős társával a Csi állambeli Sang-hegyre menekült, s taoista remeteként váltak ismertté. A szerző kilétével kapcsolatban elsődlegesen Csang Liang (張良; i. e. 262–i. e. 189) neve és szerepe merül fel. Csang Liang arisztokrata család sarja volt, akinek felmenői magas tisztségeket töltöttek be a Hadakozó fejedelemségek idején Han (韓) államban. Csang Liang harminckilenc évesen volt tanúja és elszenvedője annak, amikor Csin állam i. e. 221-ben egyesítette a fejedelemségeket, elsöpörve ezzel országát, és véget vetve családja kiváltságainak. I. e. 218-ban merényletet kísérelt meg Csin Si Huang-ti ellen, amelyet azonban az első császár túlélt, ő maga azonban menekülni és bujkálni kényszerült, egészen a Csin-dinasztia bukásáig. Az i. e. 2. század utolsó éveiben súlyos válságba zuhant az ország. Ebben a zűrzavaros években robban ki a Sárgaturbánosok felkelése, amelynek központjában egy taoista szellemiségű, egyfajta messianisztikus mozgalom állt. A lázadók vezére Csang Csiao 張角 (? –i. e. 184), a Taj-ping-tao (太平道) („Magasztos béke tana”) nevű taoista szekta főpapja, valamint két testvére Csang Pao (張寶; ? –i. e. 184) és Csang Liang volt. Csang Csiao tehetséges hittérítőként egy olyan vallás pátriárkája volt, amelynek központjában a legendás Sárga Császár és az isteni rangra emelt Lao-ce személyének szintéziséből született Huang-Lao (黄老) néven ismert vallásos taoizmus állt. A felkelésük azonban elbukott, melynek során a három Csang fivér mindegyike az életét vesztette. A történetíró feljegyzéseinek 55. fejezetében, amely Csang Liang életrajzát is tartalmazza, egy öreg emberrel való titokzatos találkozás története olasható, amelyben talán épp erről a műről esik szó. A szövegben előforduló sárga sziklára (huang si 黃石) történő utalásból vannak, akik arra következtetnek, hogy a titokzatos öreg bölcs a Sárga-szikla ura, vagyis Huang Si-kung lehetett. A történet szerint a titokzatos öregember egy könyvet ajándékoz Csang Liangnak, amely a „Taj Kung hadviselésre vonatkozó szabályai” (Taj Kung ping-fa 《太公兵法》), csakhogy ilyen címen nem ismert egyetlen mű sem. Azzal kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények, hogy a Csang Liang által kapott mű Kungnak a Hat titkos tanítása vagy a Három stratégia lehetett-e. Abból a tényből, hogy a mű címe a mai napig magában foglalja Huang Si-kung nevét, valószínűbb, hogy jelen műről, a Három stratégiáról lehet szó.

Aligha valószínű, hogy a félig legendás alak, Kung lenne a mű szerzője. A szerzőséggel kapcsolatban ötféle teória is létezik :

  1. A szerzője maga Kung, ahogyan a hagyomány is tartja.
  2. Kung tanítványa, vagy követői írhatták, állíthatták össze.
  3. A szerző nem más, mint Huang Si-kung, aki nem sokkal az előtt írhatta a művet, hogy azt Csang Liangnak átadta, s az írás értékét növelve tulajdonította azt Kungnak.
  4. A mű csupán egy Vej–Csin-kori (i. sz. 3–6. sz.) vagy még későbbi koholmány.
  5. A Nyugati vagy más néven a Korai Han-dinasztia (i. e. 206–i. sz. 9) utolsó évtizedeiben írhatta egy, a Huang-Lao taoista iskola egyik hadművészetben járatos képviselője.

A szövegkritikai vizsgálatok szerint a mű nem keletkezhetett az i. e. 2. század végénél korábban. A leginkább reálisnak és elfogadhatóbbnak az utolsó álláspont tekinthető, így a Három stratégia alighanem a legutolsó, a még valóban az ókorban keletkezett kínai hadtudományos művek sorában, s valamikor az időszámítás kezdete körül íródhatott.

A három kötetbe (csüan 卷) rendezett, alig több mint 3 800 írásjegy terjedelmű mű keletkezésének idejére, már megvalósult az a gigászi feladat, amit a Hadakozó fejedelemségek idején született hadtudományos művek és írások legtöbbje elsődleges céljának tekintett, nevezetesen, hogy olyan kézikönyvként szolgáljon egyik vagy másik uralkodónak, hadvezéreknek, amelynek segítségével végrehajtható az égalatti egyesítése, az ismert kínai világ egyetlen uralkodóház uralma alá hajtása szövetségek és háborúk sorával. A Három stratégiában ennek már nem nyoma sem található. Ez is bizonyságul szolgálhat arra, hogy Kína egyesítését követően, i. e. 221. után íródott.

A mű a helyes kormányzás módszerére, illetve hadsereg igazgatására fókuszál. Érdekessége, hogy egyfajta ideológiai szintézist valósít meg. Vitathatatlanul tetten érhető az erős taoista hatás, ugyanakkor jelen vannak benne a konfucianizmus olyan eszményei, mint az emberségesség, az igazságosság vagy a szertartásosság. Mindezek mellett pedig megjelenik a Csin-dinasztia idején felvirágzott és központi ideológiává emelt legizmus tanítása is, leginkább a jutalmazások és büntetések rendszerének központba emelésével.

Magyar fordítása

szerkesztés

A művet, Huang Si-kung három stratégiája címen Tokaji Zsolt fordította magyarra 2016-ban.[1]

  • Huang Si-kung három stratégiája; in: A háború törvényei; ford., jegyz., bev., tan. Tokaji Zsolt; Helikon, Bp., 2016 (Harcosok ösvényén)

Hivatkozások

szerkesztés

Megjegyzések

szerkesztés
  1. Tokaji 2016 275–319. o.
  • Sawyer 1993: Ralph D. Sawyer. The Seven Military Classics of Ancient China. (Transl. and commentary: R. D. Sawyer - Mei-chün Sawyer) Westview Press, Boulder - San Francisco - Oxford 1993. ISBN 0-8133-1228-0
  • Tokaji 2016.: Tokaji Zsolt (ford.) Tai Gong: A háború törvényei. Harcosok ösvényén. Helikon Kiadó, Budapest, 2016. ISBN 978 963 227 802 5

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Külső hivatkozás

szerkesztés
A kínai Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók San lüe témában.