Főmenü megnyitása

Hules Béla

(1926–2002) magyar író, eszperantista

Hules Béla (Adalberto Hulesˆ) (Zalabér, 1926. november 29.Tinnye, 2002. március 7.) magyar író, költő, filozófus, eszperantista, egyetemi tanár.

Hules Béla
Született 1926. november 29.
Zalabér
Elhunyt 2002. március 7. (75 évesen)
Tinnye
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, filozófus, eszperantista, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hules Béla témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Székesfehérváron végezte el. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem filozófia szakán kezdte, majd 1947–1951 között az ELTE BTK magyar–latin szakán fejezte be. 1951–1957 között Nagykanizsán tanított. Az 1956-os forradalomban folytatott tevékenysége miatt 1957-ben letartóztatták, 1958-ban viszont szabadlábra helyezték. 1958-ban a fővárosba költözött. 1958–1961 között tudományos kutatóként dolgozott. 1961–1964 között alkalmi fordító volt. 1964–1967 között Mohácson oktatott. 1967–1968 között a Pécsi Tanárképző Főiskola eszperantó tanára volt. 1969–1979 között a Pécsi Vízműnél gépkezelőként dolgozott. 1979-ben nyugdíjba vonult. 1995–2000 között a Vadamosi Füzetek sorozat szerkesztője volt. 2001-től Tinnyén élt.

 
Kétnyelvű emléktáblája Budapesten (VIII. ker., Kőfaragó utca 3)

MűveiSzerkesztés

  • Adalberto Hules: Katoj kaj ĉˆevaloj; Bp., HEA, 1982
  • Magányos iniciálé (versek, 1985)
  • Egér-pillanat (versek, 1996)
  • Hulló levelek vére (versek, 1997)
  • Jó és rossz (1999)
  • Az Emberi Lényeg és a lelketlen Gép – avagy melyik lábunkra álljunk? (2000)
  • Aki A-t mond, mondjon B-t is (versek, 2001)

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés