Hunerich vandál király

vandál király
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. szeptember 7.

Hunerich, más írásmóddal Hunerik (411[2]484. december 23.[2][3]) a vandálok királya 477-től haláláig. Kegyetlenül üldözte a katolikusokat.[4]

Hunerich

Vandál király
Uralkodási ideje
477 484
ElődjeGeiserich
UtódjaGunthamund
Életrajzi adatok
Született411
Elhunyt484. december 23. (73 évesen)
Karthágó
ÉdesapjaGeiserich
Édesanyjanem ismert
Testvére(i)Theodoric
HázastársaEudoxia császárleány[1]
GyermekeiHilderich vandál király
SablonWikidataSegítség

Elődje, Geiserich legidősebb fia volt,[1] felesége, Eudoxia a keletrómai császár lánya.

Azzal kezdte uralkodását, hogy számtalan rokonát kivégeztette – így akarta biztosítani a trónt fia, Hilderich számára.[4] Nagy gondot okoztak neki a mórok is, mert minden erőfeszítése ellenére sem sikerült őket uralma alá hajtania.[1] A bizánci császárral is voltak nézeteltérései Eudoxia hozománya miatt.[1] Tartva Bizánc fenyegetésétől, 481-ben azt fontolgatta, hogy közeledést keres a katolikus egyházzal.[1] Miután azt tapasztalta, hogy nem kell tartania a császár részéről súlyosabb lépesektől, sikertelenségeiért a családján és a katolikusokon állt bosszút.[1]

Prokópiosz azt írja, hogy "Senki sem nyomta el olyan kegyetlenül és igazságtalanul a keresztényeket, mint Hunerik".[1] Kínoztatta és élve elégettette a katolikus papokat.[1] A római császárok 484-ben az eretnekek ellen hoztak rendeleteket.[1] Ezeket Hunerich a katolikusokkal szemben érvényesítette. Száműzte a püspököket Szardíniára, betiltotta a katolikus misét, a szentségeket tilos volt kiszolgáltatni, és nem engedélyezte a templomépítést.[1] A már létező templomokat azok minden javával együtt át kellett adni az ariánusoknak.[1] A katolikus hivatalnokokat leváltotta és minden katolikus vallású embernek rangjuk és vagyonuk szerint pénzbüntetést kellett fizetnie.[1] A rendeleteket az ariánus papoknak kellett végrehajtaniuk.[1]

A pápa és a császár is tiltakozott az üldöztetések ellen, de hiába.[1] Hunerich halála után az üldözések sokkal enyhültek, de a katolikusok bizalmatlansága nem oszlott el.[1]

  1. a b c d e f g h i j k l m n o Sz. Jónás Ilona: Barbár királyok, Kossuth Könyvkiadó, 1994, ISBN 963-09-3695-X, 42. oldal
  2. a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 50. oldal
  3. Hunerich König der Wandalen (477-484) (német nyelven). Genealogie Mittelalter. (Hozzáférés: 2005. június 25.)
  4. a b Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 91. oldal

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés


Előző uralkodó:
Geiserich
Következő uralkodó:
Gunthamund