Hungária irodalmi lexikon

a 20. század közepén megjelent magyar irodalmi lexikon

A Hungária irodalmi lexikon egy 20. század közepén megjelent magyar irodalmi lexikon.

Hungária irodalmi lexikon

Szerző szerk. Révay József és Kőhalmi Béla
Megírásának időpontja 1943–1947
Első kiadásának időpontja 1947
Nyelv magyar
Témakör nevezetes magyar és külföldi írók rövid életrajzai
Műfaj lexikon
Kiadás
Magyar kiadás Hungária Kiadó, Budapest

TörténeteSzerkesztés

A Hungária irodalmi lexikon a második világháború utáni első magyar irodalmi lexikonként látta meg a napvilágot Budapesten a Hungária Kiadó gondozásában 1947-ben. A nagyalakú, 624, három hasábos oldalas alkotás szerkesztési munkálatait 1943-tól Révay József egyetemi tanár és Kőhalmi Béla, a fővárosi könyvtár igazgatója végezte el.

Az Előszóban összefoglalták a lexikon megszületésének történetét. Ezek szerint:

„Történelmünk legviharosabb évének legszégyenletesebb napjaiban fogtunk hozzá ennek a világirodalmi lexikonnak elkészítéséhez. Akkor már tizenhét éve volt, hogy utoljára jelent meg irodalmi lexikon Magyarországon és tizenhét év az irodalomban nagy idő: írók és irányok tűnnek fel és le, buknak és diadalmaskodnak, tehetségek bukkannak fel és mondanak csődöt a lexikon csak akkor tudna a tehetség s az írás iramával lépést tartani, ha sohasem nyomtatnák ki. Ha volna egy szép palota s a termeiben szorgalmas munkatársak, tanárok, tudósok, írók és kritikusok napról-napra számon tartanák és följegyeznék a világ minden irodalmi eseményét, könyvét, íróját, színházát. Valóban, a lexikon igazán csak akkor jó, ha élő lexikon, hiszen az irodalom is él és az alkotás nem fejeződik be soha. Lexikont lezárni csak úgy lehet, ha mindjárt vállaljuk is a hiányosság, tökéletlenség és pontatlanság bűneit. Nekünk azonban számot kellett vetnünk azzal, hogy először is nincs ilyen tündérpalota, másodszor pedig a közönség mégis csak szeretne tájékozódni az írókról, irodalmi irányokról, s főképpen a legújabbakról, ha csak arra a néhány évre is, ameddig lexikonunk élő lexikon marad.”

A lexikon az előszó szerint nem csak egyszerűen újabb magyar és külföldi írókat is bemutatott, hanem a Horthy-világban mellőzött, szocialista szemléletű írókat is. A szorosan vett szépírók mellett helyet kapott több irodalomtörténész, esztétikus, szociológus, filozófus, és történész is a kötet lapjain. A nyomdában kiszedett lexikon Budapest ostroma alkalmával majdnem elpusztult. A háború után a szovjet írók adataival egészítették ki tartalmát. Az egyes szócikkek olvasmányosak és rövidek lettek, szakirodalmi tájékoztatást külön nem tartalmaztak, emellett gyakran a születési dátumok és a művek megjelenési helye, ideje hiányzott. A problémákat Czibor János Komolytalan lexikon című bírálata foglalta össze.

A kötet értéke ugyanakkor, hogy a lexikon után volt még egy kis része: Függelék: Irodalmi alkotások időrendje. Ez egy magyar és világirodalmi kronológia volt, amely K. Havas Géza összeállításában felsorolta a Kr. e. XXVI. század és Kr. u. 1946 közötti jelentős írókat, alkotásokat. A kronológia anyaga nincs teljes átfedésben a kötet anyagával, azaz vannak csak a lexikonban vagy csak a kronológiában szereplő alkotók, alkotások. A zsidó származású K. Havas Géza már nem élte meg a mű megjelenését: a holokauszt alatt elhurcolták Magyarországról és egy ausztriai koncentrációs táborban hunyt el.

A mű egyszerű barna papírborítóval, és díszes zöld gerinccel került forgalomba. Elején a cím mellett a kiadó egyiptomi kereszt-szerű jelvénye látható. Napjainkban a kötet antikváriusi úton szerezhető be, fakszimile és elektronikus kiadása nincs.

ForrásokSzerkesztés