Hugó francia király

Hugó vagy Capet Hugó (Dourdan, 939-941 körül – Prasville, 996. október 24.) a frankok hercege 960-tól, majd Franciaország királya 987-től haláláig, a Capeting-ház első uralkodója.

Capet Hugó
Capet Hugó az igazságszolgáltatást jelképező kézzel, a három ujj a Szentháromságot jelzi
Francia király
Uralkodási ideje
987 – 996. október 24.
Koronázása	Noyon 987. július 3.
Elődje	V. Lajos
Utódja	II. Róbert
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Capeting-ház
Született	939-941 körül Dourdan
Elhunyt	996. október 24. Prasville
Nyughelye	Saint-Denis-székesegyház
Édesapja	Nagy Hugó, Neustria grófja
Édesanyja	Szász Hedvig
Testvére(i)	Beatrice of France Emma of Paris Henry I, Duke of Burgundy Otton de Bourgogne Erberto d'Auxerre
Házastársa	Aquitániai Adelheid francia királyné
Gyermekei	Hedwig of France, Countess of Mons II. Róbert francia király Gisèle de France
Capet Hugó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Capet Hugó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Apja Nagy Hugó Neustria őrgrófja, anyja Szász Hedvig (I. Ottó húga), nagybátyja Odó párizsi gróf volt. Nagyapja, I. Róbert a Róbertidák/Rupertidák ripuári frank nemzetségéből származott. Együgyű Károllyal rivalizált a Nyugati Frank Királyság trónjáért, és egy évig tartó uralkodás után 923-ban elesett a soissons-i csatában.

A Karoling-házbeli V. Lajos 14 hónap uralkodás után vadászbalesetben meghalt. Nem volt fiúörököse, fivérei pedig törvénytelen gyermekek voltak. A Frank Királyság előkelő családjai, egyházi méltóságai, élükön Adalbéron reims-i érsekkel és aurillac-i Gerberttel, a későbbi II. Szilveszter pápával (mindketten közel álltak Ottó udvarához), az elhunyt király nagybátyja helyett Hugót választották uralkodójuknak Senlisben. Noyonban koronázták meg 987. július 3-án.

Uralkodása

Hugó szilárd alapokra akarta helyezni a királyságot, ezért 987 karácsonyán Róbert fiát tette meg társkirálynak. Ezzel a lépéssel szakított a királyválasztás addigi szokásával, és dinasztiát alapított. A hagyomány előírta, hogy a királyt a reims-i érseknek kell megkoronáznia, és az érsek először visszautasította a szokatlan kívánságot. Hugó végül a mórveszélyre hivatkozva tudta őt meggyőzni, ugyanis 985-ben II. Borrell barcelonai gróf katonai segítséget kért tőle al-Mansur ellen. Hugó arra hivatkozott, hogy ha a hadjáratban el találna esni, zavar támadna a királyság vezetésében, Róbert megkoronázása azonban biztosítaná a folytonosságot. Ezzel elérte ugyan, hogy fiát megkoronázzák, de a hadjáratra nem sikerült rávennie nemeseit. Barcelona grófjai, akik eddig a francia király hűbéreseinek számítottak, e pillanattól függetlennek tekintették magukat. Katalán történészek szerint ezzel az elmaradt segélynyújtással született meg a katalán nemzet.

A koronázás után Hugó a trónviszályok megelőzésére törvénybe iktatta, hogy a trónt csak a legidősebb fiú örökölheti. A dinasztia fő ága 1328-ban kihalt, de az oldalági leszármazottak 1848-ig uralkodtak (kivéve a francia forradalom és a Francia Császárság idejét).

A Francia Királyság magva, a Nyugati Frank Királyság a Schelde, a Maas, a Saône és Rhône folyók között terült el, és területét a későbbi királyok fokozatosan növelték. Az első Capeting királyok nem választottak maguknak székvárost; Hugó városról városra járva kormányzott.

A békés természetű Hugót nem tekintette veszélyes riválisnak Ottó, miként vazallusai sem. Egyházi emberekkel vette magát körül, kapcsolatokat létesített a nagybirtokos családokkal, így Normandia hercegével, és Anjou grófjával.

Uralkodása alatt a királyságban viszonylagos béke honolt, a szabad parasztok és jobbágyok új területeket vontak művelésbe, az apátságok iskolákat nyitottak, a kereskedelem fellendült.

Emlékezete

A Capeting-ház

A dinasztia neve Hugó halála után néhány évtizeddel született: Adémar de Chabannes, a limoge-i Saint-Martial apátság szerzetese és krónikása nevezte művében először Vállköpenyes (Cappa) Hugónak a királyt 1030 körül. A cappa Tours-i Szent Márton vállköpenyére utal, a Tours-i apátságban őrizték egy darabját, ahol Hugó harmadrendi, laikus apátként szolgált.

Az Isteni színjáték

Az Itália jelentős részét elfoglaló franciákra mérges Dante Alighieri Hugót „nyöszörgő, sikoltozó lélekként” a Purgatóriumban helyezte el, és egy párizsi mészáros fiának nevezte:

Capet Hugónak hívtak engem ott túl:

s Lajosok és Fülöpök atyja lettem,

kik trónon ültek frank uralkodókul.

Egy párizsi mészárostól születtem,

mikor kihaltak a régi királyok,

kivéve egyet (kit zárdába tettem)…

(Purgatórium XX., 49–54., Babits Mihály fordítása)

Források

• Capétiens (987–1498) (francia nyelven). universalis.fr. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
• Début de la dynastie des capétiens (987-996) (francia nyelven). jean-francois.mangin.pagesperso-orange.fr. [2013. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
• Dominique Barthélemy: Nouvelle histoire des capétiens : 987-1214, Seuil, Paris, 2012. ISBN 978-2-02-085163-3

Előző uralkodó:
V. Lajos

Frank király
nyugaton 987 – 996

Következő uralkodó:
II. Róbert