I. Sándor imereti király

a Szeédzsul-dinasztia uralkodója Imeretiben

I. Sándor (? – 1389, grúzul: ალექსანდრე I, იმერეთის მეფე,) Imereti királya. A Szeldzsuk-dinasztiából származott. Ortodox keresztény vallású volt.

I. Sándor
Imereti Sándor
Szeldzsukida Sándor
Imereti Királyság királyna
ალექსანდრე I
Uralkodási ideje
1387 1389
KoronázásaGelati kolostor
1387
Elődje I. Bagrat
Utódja I. György
Életrajzi adatok
Uralkodóház Szeldzsuk-dinasztia
Született ?
Elhunyt 1389
Édesapja I. (Szeldzsukida) Bagrat imereti király (?–1372)
Édesanyja Dzsakeli N. szamchei (meszheti) hercegnő (?–?)
Testvérei
  • George I of Imereti
  • Constantine II of Imereti
Házastársa Orbeliani Anna hercegnő (?–?)
Gyermekei 1. Demeter (?–1445 előtt)
2. Tamar (?–1455)
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Sándor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Apja a Szeldzsuk-dinasztiából származó I. Bagrat imereti király (?–1372), VI. Dávid (Narin) (1225 körül–1293), 1245-től grúz királynak, Muhammad Mugith-ud-Din Turkán Sah/Gijász ad-Din (Demeter) erzurumi szeldzsuk herceg és I. Ruszudani grúz királynő fiának az unokája.

A lánya, Tamar 1414-ben feleságül ment I. Sándor grúz királyhoz, I. Konstantin (1369 után–1412) grúz király és Kurcidze Natia (?–1412) fiaként V. (Nagy) Bagrat (–1393/5) grúz királynak és Komnénosz Anna (13571406 után) trapezunti császári hercegnőnek, III. Alexiosz trapezunti császár, valamint Kantakuzénosz Teodóra lányának az unokájhoz.

A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1425-ben vagy 1426-ban János trapezunti trónörökös feleségül vette I. Sándor imereti király lányának,Tamarnak az egyetlen lányát, N. ismeretlen nevű grúz királyi hercegnőt. János apja IV. Alexiosz (13821429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426), az apai nagyszülei III. Mánuel (13631417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya. János és felesége apja, I. Sándor grúz király így másodfokú unokatestvérek voltak, hiszen mindketten dédunokái voltak mind III. Alexiosz trapezunti császárnak, mind pedig IX. Dávid grúz királynak. A házasságukból bizonytalan, hogy születtek-e gyermekek.

GyermekeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az 1. felesége Orbeliani Dulanduhti sziuniai hercegnő, és két fiuk született.

ForrásokSzerkesztés

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információkSzerkesztés

Előző
I. Bagrat
Imereti királya  
1387 – 1389
Következő
I. György