III. Alexiosz trapezunti császár

a Komnénosz-ház trapezunti ágának tagja

III. Alexiosz (1337/8. október 5.Trapezunt, 1390. március 20.), születési neve: Ióannész/János görögül: Αλέξιος Γ΄ Μέγας Κομνηνός, grúzul: ალექსი III დიდი კომნენოსი, ტრაპიზონის იმპერიის იმპერატორი, olaszul: Alessio III Comneno, imperatore di Trebisonda, törökül: Trabzon imparatoru III. Aleksios Megas Komnenos, latinul: Alexius (Ioannes) III Magnus Comnenus, imperator Trapezuntinus, trapezunti császár. A Komnénosz-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár nagyapja, Crispo Florencia naxoszi hercegnő ükapja és I. Katalin ciprusi királynő szépapja,[1][2] valamint I. Iszmáíl perzsa sah 6. generációs felmenője.

III. Alexiosz
Komnénosz Alexiosz
Trapezunti Alrxiosz
Chrysobull of Alexius III of Trebizond.jpg

Trapezunti Császárság császára
Αλέξιος Γ΄
Uralkodási ideje
1349. december 22. 1390. március 20.
KoronázásaTrapezunt
1350. január 21.
Elődje III. János
Utódja III. Mánuel
Életrajzi adatok
Uralkodóház Komnénosz-ház
Született 1337/8. október 5.
Trapezunti Császárság
Elhunyt 1390. március 20. (53 évesen)
Trapezunt
NyughelyePanagia Theoszkepasztosz kolostor,, Trapezunt mellett, ma Kızlar Manastırı, Törökország
Édesapja I. (Komnénosz) Baszileiosz trapezunti császár (1315–1340)
Édesanyja Irén trapezunti úrnő (1306 körül–1382)
Testvérei
Házastársa Kantakuzénosz Teodóra (1340–1400)
Gyermekei 1. Anna (1357–1406 után)
2. Mánuel (1363–1417)
Házasságon kívüli kapcsolatából:
3. Andronikosz (1355–1376)
Fictional coat of arms of Trebizond.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Alexiosz témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
III. Alexiosz trapezunti császár az anyjával, Trapezunti Irén anyacsászárnéval (balra) és a feleségével, Kantakuzénosz Teodóra császárnéval (jobbra) egy trapezunti freskón, Kızlar Manastırı, Panagia Theoszkepasztosz kolostor

Apja I. (Komnénosz) Baszileiosz trapezunti császár édesanyja Irén trapezunti úrnő, aki apja bigámia révén elvett második felesége volt, így az ebből a kapcsolatból született gyermekek törvénytelennek számítottak. I. Baszileiosz trapezunti császár első felesége Palaiologosz Irén, III. Andronikosz bizánci császár természetes lánya volt, aki nem szült gyermekeket, és férjét megmérgezve 1340-től 1341-ig Trapezunt császárnőjeként uralkodott.

A bizánci–grúz házassági kapcsolatok hosszú időre nyúlnak vissza, hiszen a szomszédság mellett az is döntő tényező volt ebben, hogy a Grúz Királyság is a bizánci rítusú ortodox kereszténységet követte. 1204-ben pedig, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, a Bizánci Birodalom több részre hullott szét, és I. Tamar grúz királynő támogatásával megalakult a grúz vazallus bizánci utódállam, a Trapezunti Császárság. Ezután Grúzia mongol meghódításáig Trapezunt Grúzia fiókállama volt, de később is megmaradtak a jó kapcsolatok köztük, és ezt sok esetben házasságokkal is megpecsételték.

III. Alexiosz és V. (Nagy) Bagrat (?–1393/5) grúz király (ur.: 13601393/5) kettős házasságot hozott tető alá a két állam és a két dinasztia: a Komnénosz-ház és a Bagrationi-ház között. 1367 júniusában az 1366-ban megözvegyült V. Bagrat feleségül vette III. Alexiosz legidősebb lányát, Anna (13571406 után) hercegnőt, majd pedig V. Bagrat húgát, Gulkan hercegnőt először eljegyezték Komnénosz Andronikosszal (13551376), III. Alexiosz házasságon kívül született fiával, aki azonban 1377. március 14-én meghalt. Majd ezután Gulkant Andronikosz öccsével, a trapezunti trónörökössel, Komnénosz Manuél herceggel, III. Alexiosz és Kantakuzénosz Teodóra császárné másodszülött fiával jegyezték el, akivel 1377. szeptember 6-án vagy 1379. október 6-án házasodtak össze Trapezuntban. Ezzel a kettős házassági politika sikeresen megvalósult. Gulkan grúz királyi hercegnő pedig a házasságával felvette az Eudokia nevet. 1390. március 20-án meghalt III. Alexiosz, és a fia trónra lépett III. Mánuel néven. Ettől kezdve Eudokia automatikusan császárnéi címet viselt, és III. Alexiosz özvegye, Kantakuzénosz Teodóra lett ekkor az anyacsászárné. Ekkortól a két szomszédos uralkodó, III. Mánuel és V. Bagrat kölcsönösen sógori viszonyba került: III. Mánuel felesége, Eudokia császárné V. Bagrat húga, míg V. Bagrat felesége, Anna királyné III. Manuél nővére volt. A kettős házasság az utódlásban is sikeres volt, hiszen mindkét frigy fiúutódok tekintetében szerencsés volt, bár V. Bagratnak már volt egy fia az előző házasságból, és Eudokia 1382. június 19-én világra hozta egyetlen gyermekét, a későbbi IV. Alexioszt.

GyermekeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A szépszülő az ötödízigleni, azaz ötödik generációs felmenő, amikor a két személy között négy generációnyi lépcsőfok van.
  2. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  3. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.

ForrásokSzerkesztés

  • Dumin, Stanislav & Petr Grebelsky: The Families of the Nobility of the Russian Empire, Third Volume, Princes, Moszkva, Likominvest, 1996.
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés ideje: 2019. december 17.)  
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Toumanoff, Cyrille: Les Dynasties de la Caucasie Chrétienne de l'Antiquité jusqu'au XIXe siècle. Tables généalogiques et chronologiques, Roma, 1990.

További információkSzerkesztés



Előző uralkodó:
III. János
Trapezunt császára
13491390
 
Következő uralkodó:
III. Mánuel