Crispo Miklós naxoszi herceg

a Naxoszi Hercegség régense

Crispo Miklós (13921450), görögül: Νικολό Κρίσπος, κύριος της Σύρου και αντιβασιλιάς στο Δουκάτο της Νάξου , olaszul: Nicolò/Niccolò Crispo, reggente del Ducato di Nasso/dell'Arcipelago, latinul: Nicolaus Crispo, regens Naxius/Archipelagi, a Naxoszi Hercegség régense, Szürosz és Szantorini ura. A Crispo-házból származott. IV. Alexiosz trapezunti császár veje, Crispo Florencia naxoszi hercegnő apja és I. Katalin ciprusi királynő nagyapja,[1] Caterino Zeno apósa, valamint a házastársa révén Uzun Haszan feleségének, Komnénosz Teodóra iráni királynénak az unokabátyja.

Crispo Miklós
Naxoszi Miklós
Naxoszi Hercegség régense
Νικολό Κρίσπος
Uralkodási ideje
1433 1450
Elődje II. János (herceg)
Utódja János Jakab (herceg)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Crispo-ház
Született 1392
Naxoszi Hercegség
Elhunyt 1450 (58 évesen)
Naxoszi Hercegség
Édesapja I. (Crispo) Ferenc naxoszi uralkodó herceg (?–1397)
Édesanyja II. (Sanudo) Florencia naxoszi uralkodó hercegnő (?–1437)
Testvérei
  • William II Crispo
  • John II Crispo
  • Giacomo I Crispo
  • Marco Crispo
  • Petronilla Crispo
  • Agnese Crispo
Házastársa Komnénosz Eudokia trapezunti császári hercegnő (1400 előtt/körül–1433 után)
Gyermekei 1. Katalin (1415–?)
3. Lukrécia (1416–?)
3. Ferenc (1417–1463)
4. Domonkos (megh. fiatalon)
5. Petronilla (1419–?)
6. Mária (1420/1–?)
7. Florencia (1422–1501)
8. Valenza (1424–?)
9. Márk (1425–1475 /után/)
10. Jolán (1427–?)
11. Antal (1429/30–1476/90)
A Wikimédia Commons tartalmaz Crispo Miklós témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

 
A Naxoszi Hercegség és és a maradék Bizánci Birodalom 1410-ben.

I. (Crispo) Ferenc naxoszi uralkodó herceg és II. (Sanudo) Florencia naxoszi uralkodó hercegnő fia.

A bizánci belső kapcsolatok a Bizánci Birodalom 1204-es széthullásakor is megmaradtak, mikor Konstantinápolyt a IV. keresztes hadjáratban a nyugatiak elfoglalták, és a Bizánci Birodalom több részre esett szét, és bár 1261-ben Konstantinápolyt visszafoglalták, és sok elszakadt terület újra elismerte Bizánc főhűbérúri hatalmát, de a széttagoltság 1453-ig, a Bizánci Birodalom bukásáig is megmaradt már. Ezt a közös történelmi összetartozást sok esetben házasságokkal is megpecsételték. Ennek a hagyománynak volt a folytatása, hogy 1413-ban Nic(c)olò Crispo naxoszi herceg, Szürosz és Szantorini ura, a Naxoszi Hercegség későbbi régense feleségül vette Eudokia (Valenza),[2] trapezunti császári hercegnőt, akinek az apja IV. Alexiosz (13821429) trapezunti császár, az anyja Kantakuzénosz Teodóra (1382 körül–1426) volt. Apai nagyszülei pedig III. Mánuel (13631417) trapezunti császár és Bagrationi Eudokia/Gulkan(-Hatun(i)) (Gülhan) (1360 körül–1390) grúz királyi hercegnő, IX. Dávid grúz király és Dzsakeli Szinduhtar szamchei (meszheti) hercegnő lánya.

Miklós és Eudokia gyerekei voltak: II. (Crispo) Ferenc (14171463) naxoszi herceg, akinek az 1 felesége Guglielma Zeno volt, és 3 gyermeket szült, a 2. felesége Petronilla Bembo, akitől nem születtek újabb gyermekei, valamint Crispo Florencia (14221501), akinek a férje Marco Cornaro (14061479) velencei patrícius, Marco Cornaro velencei dózse dédunokája volt. Az ő lányuk volt I. (Cornaro) Katalin (Caterina) (14541510) ciprusi királynő (ur.: 14741489), aki II. (Fattyú) Jakab (14381473) ciprusi királyhoz ment férjhez, és egy fiuk született, III. (Lusignan) Jakab (14731474), aki az apja halála után a születésétől a haláláig Ciprus királya volt.

Továbbá egy másik lánya, Jolán (1427–?) Caterino Zeno (1421/35/431490 körül) velencei patríciushoz ment feleségül, akit a Velencei Köztársaság Miklós feleségének, Eudokiának az unokahúgához, Teodórához és férjéhez, Uzun Haszanhoz küldött követeként. Caterino Zeno Eudokia unokahúgát, fivérének, IV. Jánosnak a lányát, Teodórát és gyermekeit is meglátogatta, és részletes beszámolót készített a trapezunti császári hercegnőről. Teodóra legidősebb lánya volt Márta, aki szintén ortodox keresztény vallású volt, ezt tükrözte a keresztény neve is, bár Halima néven számontartották, I. Iszmáíl perzsa sah anyja volt.[3]

Miklós sógora, II. (Komnénosz) Dávid (1408 körül–1463), 1460-tól 1461-ig az utolsó trapezunti császár volt.

Miklós 1433-ban a másodszülött bátyja, II. János (13881433) halála után töltötte be a Naxoszi Hercegségben a régensi tisztséget a kiskorú unokaöccse, II. Jakab (14261447) nagykorúságáig, de mivel II. Jakab 21 éves korában meghalt, az unokaöccse csecsemő fia, János Jakab (1446/71453) helyett továbbra is folytatta az uralkodást az 1450-ben bekövetkezett haláláig. János Jakab három évvel élte túl a nagynagybátyját, Miklóst, és hat vagy hét évesen hunyt el. Ekkor a lánytestvére kihagyásával – bár nők is örökölhették a trónt, mint Miklós anyja, II. (Sanudo) Florencia is Naxosz uralkodó hercegnője lett, de nők csak abban az esetben kerülhettek trónra, ha nincs már törvényes fiú örökös – Miklós harmadszülött bátyja, II. Vilmos (13901453) lett az uralkodó herceg, de mivel a házasságából csak egy lánya született, így II. Vilmos (1463) halála után Miklós fia, II. Ferenc lett az új herceg, aki viszont még ugyanebben az évben meghalt. II. Ferencet a fia, III. Jakab (14461480) követte a hercegség trónján, és egészen 1566-ig, kicsit több mint 100 évig, az oszmán hódításig Miklós leszármazottai uralkodtak Naxoszon és a hozzátartozó szigetcsoporton.

GyermekeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet).
  2. Lásd Rudt de Collenberg (1980: 203, 721-es lábjegyzet), aki azonban nem említi a trapezunti császári hercegnő nevét.
  3. Lásd Tardy (1988).

ForrásokSzerkesztés

  • Bryer, Anthony. „Greeks and Türkmens: The Pontic Exception” (angol nyelven). Dumbarton Oaks Papers 1975 (29), 171–189. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 17.)  
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz (1057–1185) und Trapezunt (1204–1462) a. d. H. Komnenos, Tafel 142., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Jackson Williams, Kelsey. „A Genealogy of the Grand Komnenoi of Trebizond” (angol nyelven). Foundations: The Journal of the Foundation for Mediaeval Genealogy 2006 (2.3), 171–189. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 17.)  
  • Kuršanskis, Michel. „La descendance d'Alexis IV, empereur de Trébizonde. Contribution à la prosopographie des Grands Comnènes” (francia nyelven). Revue des études byzantines 1979 (37), 239–247. o. (Hozzáférés ideje: 2020. január 17.)  
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Komnenen III, 1330–1342 und 1349–1461 Kaiser in Trapezunt, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 176, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Storz, Otto-Hermann. Die persische Karte. Venezianich-persische Beziehungen um 1500 (német nyelven). Berlin: LIT (2009). Hozzáférés ideje: 2020. január 17. 
  • Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Magyarok, grúzok, cserkeszek a kezdetektől 1848-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

További információkSzerkesztés

  • Cawley, Charles: Greece. Latin Lordships (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  • Cawley, Charles: Trebizond (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  • Marek, Miroslav: Crispo family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
  • Marek, Miroslav: The Komnenos family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2020. január 17.)


Előző
II. János (herceg)
Naxosz régense  
1433 – 1450
Következő
János Jakab (herceg)