I. Száhib Giráj krími kán

I. Száhib Giráj (krími tatár: I Sahib Geray, ١ صاحب كراى) (1501–1551) kazanyi tatár kán 1521 és 1524 között és krími kán 1532-től haláláig. Ő alapította a krími kánság fővárosát, Bahcsiszerájt.

I. Száhib Giráj ١ صاحب كراى
Kazanyi tatár kánság Krími Tatár Kánság
Uralkodási ideje
Kazany: 1521 – 1524 Krím: 1532 – 1551
Elődje	Kazany: Sah Ali Krím: I. Iszlám Giráj
Utódja	Kazany: Szafa Giráj Krím: I. Devlet Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Giráj-dinasztia
Született	1501 Krím
Elhunyt	1551 Krím
Nyughelye	Szalacsik
Édesapja	I. Mengli Giráj
Testvére(i)	I. Mehmed Giráj krími kán I. Szadet Giráj krími kán Ajse Hatun szultána
Gyermekei	Emin Adil Gázi Sahbaz Hadzsi Szeljamet Gazanfer Száhib leánya: Albige
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Száhib Giráj ١ صاحب كراى témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kazanyi kánsága

Száhib egyik fia volt I. Mengli Giráj krími kánnak. A Krímen nőtt fel. 1510-11-ben elkísérte mostohaanyját, Nurszultánt Moszkvába és Kazanyba ahol annak fiait, a III. Vaszilij szolgálatában álló Abdul-Latifot és Mohammed Amin kazanyi kánt látogatták meg. Mikor 1519-ben Mohammed Amin örökös nélkül halt meg, Mehmed Giráj krími kán öccsét, Száhibot ajánlotta a trónra. Azonban Moszkva nyomására mégis a kászimi Sah Alit választották meg, aki azonban nem volt népszerű, és 1521 tavaszán egy összeesküvés lemondásra kényszerítette. A kazanyiak Mehmed kánhoz fordultak, aki ismételten Száhibot küldte hozzájuk. Száhib három évig uralkodott Kazanyban. 1524-ben az oroszok Ivan Belszkij herceg parancsnokságával nagy hadjáratot indítottak a kazanyi tatárok ellen és a sereg (állítólag százötvenezer főből állt) közeledtére Száhib hazamenekült a Krímre. Ezután a Krímen és Isztambulban élt. Kétszer is volt kalgája (vezíre) a kánnak, 1525–1526 és 1528–1530 között.

Krími kánsága

1532-ben Iszlám Giráj lemondatta a kánt, és maga vette át az uralmat. Hatalma megerősítését kérte a török szultántól, aki azonban Száhibot nevezte ki a helyére. Hogy megbékítse unokaöccsét, Száhib Iszlámot tette meg kalgának, ő azonban most ellene kezdett el intrikálni, ezért 1535-ben leváltotta, és helyére másik unokaöccsét, Ahmedet ültette. Ő sem nyerhette el a tetszését, mert 1537-ben megölette Ahmedet és helyette Emin, Száhib legidősebb fia lett a kalga.
Hogy mérsékelje a klánok hatalmát, Száhib a Sirin klán ellensúlyozására bevonta a kormányzásba a Manszur és Szedzsevut klánok tagjait, de sok tehetséges közrendűre is bízott hivatalt.
Az addig hatalmi központként szolgáló Szalacsiktól két kilométerrel arrébb, a Csürük Szuv folyócska partján új káni rezidenciát építtetett, Bahcsiszerájt. Kibővíttette Kezlev kikötőjét, így már a kánságnak is volt megfelelő tengeri kereskedési lehetősége (a Krím nagy déli kikötői az Oszmán Birodalomhoz tartoztak).

Hadjáratai

A bahcsiszeráji káni rezidencia mecsetje.

Száhib gyakran küldött segédcsapatokat a törökök európai hadjárataihoz és többször portyázott az Észak-Kaukázusban. Udvari krónikása, Remmal hodzsa kilenc portyáját írta le. A hadjáratokban a kán muskétás testőrsége, a nemesek lovassága és a káni tüzérség vett részt.
1538-ban Nagy Szulejmán szövetségeseként Moldva ellen indultak, hogy megbüntessék az áruló Petru Rareș vajdát. Itt a kán személyesen is találkozott a szultánnal. A vajdát elűzték, és a fejedelemség déli részét, Budzsákot a birodalomhoz csatolták.
1539-ben hadjáratot szervezett a cserkeszek megbüntetésére, akik a Temrük körüli muzulmánokat zaklatták. A kán fogadta a cserkesz klánok vezetőit, akik bőséges ajándékokkal lekenyerezték és megígérték, hogy elfogják a hegyek közé menekült támadókat. A bűnösök soha nem lettek meg, de a kán visszatértében megsarcolta a cserkesz falvakat.
1539–40 telén a krími tatárok északra indultak, Litvánia és talán Moszkva ellen. A sereg vezére Száhib fia, Emin volt. Sok rabszolgát szereztek, de a visszaúton a tatárok sokat szenvedtek a nagy hideg miatt.
1541-ben a menekült herceg, Szimeon Belszkij biztatására Moszkvát támadták meg. A herceg megígérte, hogy megmutatja az Oka gázlóit, de a krímiek sokat késlekedtek, mert nem bíztak a hadjárathoz csatlakozó nogáj vezérben, Baki bégben. Az oroszoknak így volt idejük felkészülni és a gázlókhoz muskétásokat és ágyúkat küldtek. A tatárok így dolgavégezetlenül visszafordultak, csak néhány falut sarcoltak meg közben.
1542-ben újra Észak-Kaukázusba lovagoltak, mert Kanzavuk cserkesz főnök nem fizette meg az adót. A cserkesz vezér hiába ígérte a hátralék megfizetését, utánanyomultak a hegyek közé. Egy éjszaka rajtaütöttek a cserkeszeken és nagy zsákmányt szereztek.
1544-ben Elbozádi kabard vezér kért segítséget a fellázadt klánok ellen. Száhib a nyári terménybetakarításra időzítette a portyát, de túl korán érkeztek és a kipróbált éjszakai rajtaütés taktikája sem volt be, viszont sok foglyot ejtettek.
1545-ben a kereskedők panaszkodtak, hogy az asztrahányi kán, Jamgürcsi akadályozza a Krím és Kazany közti kereskedelmet. Jamgürcsi hadát megfutamították és Asztrahányt bevették a kán muskétásai és tüzérei.
1546-ban nogáj portyázók elleni csatában győztek a krímiek, a muskétáknak és ágyúknak itt is nagy szerepe volt.
1551-ben Nagy Szulejmán úgy döntött, hogy az udvarában élő Devlet Girájt teszi meg krími kánnak. Hogy a lázadást elkerülje, utasította Száhibot, hogy indítson büntetőhadjáratot az Észak-Kaukázusba a mekkai zarándokokat zaklató törzsek ellen. Száhib bevonult a hegyek közé, de a cserkeszek elmenekültek előle. Kifosztotta a földjeiket és visszaindult. A hazaúton az összeesküvők elfogták Száhibot, akit harcosai cserbenhagytak. A kánt Taman erődjébe zárták ahol saját unokaöccse, Bülük Giráj meggyilkolta. Száhib testét visszavitték Bahcsiszerájba és Szalacsikban temették el.

Források

• Олекса Гайворонский «Созвездие Гераев». — Симферополь, 2003
• Источниковедение истории Улуса Джучи (Золотой Орды). От Калки до Астрахани. 1223—1556
• Михаил Георгиевич Худяков ОЧЕРКИ ПО ИСТОРИИ КАЗАНСКОГО ХАНСТВА

Kapcsolódó szócikkek

• Krími kánok listája
• Krími kánok családfája

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Сахиб I Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Előző uralkodó: Sah Ali

Kazáni kán 1521 – 1525

Következő uralkodó: Száfa Giráj

Előző uralkodó: I. Iszlám

Krími kán 1532 – 1551

Következő uralkodó: I. Devlet