Főmenü megnyitása

EseményekSzerkesztés

GörögországSzerkesztés

  • II. Philipposz makedón király meghívja Arisztotelészt, hogy tanítsa fiát, Alexandroszt (a későbbi Nagy Sándort). A leghíresebb görög filozófusnak fel kell készítenie a leendő királyt uralkodói feladataira.
  • Philipposz Trákia ellen indít hadjáratot, hogy bekebelezze azt birodalmába. Ezalatt a Kherszonészosz-félszigeten Kardia városa megtagadta athéni telepesek befogadását, ezért Diopeithész feldúlta a környékét. Philipposz tiltakozó követséget küld Athénba, hogy követelje a saját városai környékét is veszélyeztető zsoldosvezér visszahívását, de Démoszthenész meggyőzi az athénieket, hogy ne hívják vissza Diopeithészt.

SzicíliaSzerkesztés

  • A korinthoszi hadvezér, Timoleón Szürakuszai után több környező városra kiterjeszti hatalmát, elűzve azok türannoszait és felkészül a fenyegető karthágói támadásra.

RómaSzerkesztés

Rómában Quintus Servilius Ahalát és Caius Martius Rutilust választják consulnak. A folyamatban lévő első szamnisz háborúban nem történnek összecsapások, de a Campania városait biztosító római seregben összeesküvést szőnek a városok megkaparintására. Rutilus tudomást szerez az összeesküvésről és a szervezők egy részét csendben eltávolítja, de a többiek fellázadtak és a patrícius Titus Quinctiust kényszerítik hogy élükre álljon. A lázadás miatt Marcus Valerius Corvust dictatorrá választják, aki vérontás nélkül rábeszéli a felkelőket a megadásra.[1]

KínaSzerkesztés

  • Csi állam Szun Pin vezette hadserege a malingi csatában legyőzi Vej állam csapatait. A csatában került sor a kézi számszeríjak - megbízható forrás szerinti - első használatára.

SzületésekSzerkesztés

HalálozásokSzerkesztés

  • Pang Csuan, kínai hadvezér (öngyilkos lett a vesztes malingi csata után)

ForrásokSzerkesztés

  1. Titus Livius: A római nép története Hetedik könyv

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 342 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.