II. Alfonz asztúriai király

Asztúria királya

II. (Tiszta, Szemérmes) Alfonz (Oviedo, 759Oviedo, 842. március 20.) Asztúria királya (791842), a Kantábriai-házból. Nagyapja, I. (Katolikus) Alfonz és III. (Nagy) Alfonz mellett Asztúria legjelentősebb uralkodójának tartják. (A spanyol források szerint ugyanis III. Alfonz is Asztúria – és nem León – királya volt.)

II. Alfonz

Asztúria király
Uralkodási ideje
791 842
ElődjeI. Bermodo
UtódjaI. Ramiro
Életrajzi adatok
UralkodóházKantábriai-ház
Született759
Oviedo
Elhunyt842. március 20.
Oviedo
NyughelyePantheon of Asturian Kings
ÉdesapjaI. Fruela
ÉdesanyjaMunia of Álava
HázastársaBerta (?)
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Alfonz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Uralkodása szerkesztés

II. Alfonz apja I. (Kegyetlen) Fruela király volt. Édesanyja Munia. II. Alfonz belharcok után, 791-ben, I. (Diakónus) Bermudo lemondását követően tudott trónra lépni. Uralma lendületet adott a reconquistának, azaz az Ibériai-félsziget móroktól való visszafoglalása folyamatának. 794-ben, 811-ben, 812-ben, 816-ban és 825-ben is legyőzte őket.

Kapcsolatba lépett Nagy Károly frank uralkodóval, a Szent Római Birodalom (avagy, ahogyan a birodalmat a későbbi története alapján inkább nevezik, a Német-Római Császárság) császárával. Az országot is megnyitotta a frank befolyás előtt. Ez a nemesség egy részének ellenállásába ütközött, akik a királyt még átmenetileg fogságba is ejtették.

 
II. Alfonz szobra Madridban

A királyság székhelyét Praviából Oviedóba tette át, és itt püspökséget alapított, Idősebb Szent Jakab apostol – Galicia apostola – sírhelye megtalálásának helyén pedig megalapította az ismert zarándokhelyet, Santiago de Compostelát. Sokat fáradozott a királyság nemzeti identitásának megteremtéséért. A szerzetesi természetű királynak (felesége Berta (?), akiről közelebbit nem tudunk) gyermeke nem született, ezért utóda I. Bermudo fia, I. Ramiro lett.

Források szerkesztés

  • Antonio C. Floriano: Cronologia y genealogia de los reyes de Asturias, Archívum, Tomo VI., 1956.
  • Diccionario de historia de Espana I-III, Madrid, 1968-1969.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en Espana (Anos 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.
  • Uralkodók és dinasztiák (Magyar Világ Kiadó, 2001.)
  • http://www.homar.org/genealog/
  • https://web.archive.org/web/20080202123946/http://www.genealogie-mittelalter.de/
Előd:
I. Diakónus Bermudo
Asztúria királya

791842

Utód:
I. Ramiro