Főmenü megnyitása

II. Jazdagird (? – 456. december 15.) V. Bahrám fia, a Szászánida Birodalom királya 439-456 között. Szerény és igazságos király volt, ám elnyomta a vallási kisebbségeket, főleg a kereszténységet.

II. Jazdagird
YazdII.jpg

Szászánida király
Uralkodási ideje
439 júniusa 456. december 15.
Elődje V. Bahrám
Utódja III. Hurmuz
Életrajzi adatok
Uralkodóház House of Sasan
Született 5. század
Elhunyt 456. december 15.
Édesapja V. Bahrám király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jazdagird témájú médiaállományokat.

Uralkodása elején II. Jazdagird létrehozott egy soknemzetiségű hadsereget, melyben még a szövetséges hinduk is harcoltak. Megtámadta a Bizánci Birodalmat, mely erődítményeket épített perzsa területen, Harránhoz közel, hogy azokból katonai akciókat indítson. A perzsa támadás váratlanul érte a rómaiakat, akik, nem lévén túl sokan, nem nagy ellenállást fejtettek ki. így Jazdagird sok római területet meg tudott szerezni. A bizánci császár, II. Theodosius békét kért, elküldte tárgyalni vezérét Jazdagird táborába. A 441. évben mindkét fél megígérte, hogy nem épít erődítményeket a két birodalom határán. Jazdagird jobb tárgyalási helyzetben volt, a keleti határon történt kidarita támadás miatt azonban nem tudott nagyobb eredményt elérni. A kidariták Parthia tartományt és Khoraszmiát támadták meg. Priszkosz rétor szerint az Újperzsa Birodalom adót fizetett a kidaritáknak, vagyis az avaroknak, egészen II. Jazdagird uralkodásáig, ki megtagadta a sarc fizetését.

Jazdagird a 443. évben Neisápurban gyűjtötte össze seregét, és hosszú hadjáratba kezdett a kidariták ellen. A végső csatára avarok és perzsák között a 449–453. évben került sor. Jazdagird megsemmisítő vereséget szenvedett.[1][2]

A hadjárat során Jazdagird gyanakodni kezdett a seregében szolgáló keresztényekre, ezért száműzte őket a seregből, de még a közigazgatásból is. Ekkor ismét kezdetét vette a keresztények, s kisebb mértékben a zsidók üldözése. Annak érdekében, hogy a zoroasztrizmust ismét meghonosítsa Armeniában, a 451. évben Vartanantznál legyőzte a keresztény örmények lázadását. Ennek ellenére az örmények többsége keresztény maradt. Uralkodása utolsó éveiben újra szembeszállt a kidaritákkal, majd a 457. évben meghalt.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Imperio Sasánida című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Grenet, F. (2005): Kidarites. Encyclopedia Iranica, online edition.
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
  • Xiang, W. (2012): A Study on the Kidarites. Reexamination of Documentary Sources. Archivum Eurasiae Medii Aevi 19: 243–301.


Előző uralkodó:
V. Bahrám
Szászánida király
439456
 
Következő uralkodó:
III. Hurmuz