III. Mehmed Giráj krími kán

krími tatár kán

III. Mehmed Giráj (krími tatár: III Mehmed Geray, ٣محمد كراى), (15841629) krími tatár kán.

III. Mehmed Giráj
٣محمد كراى
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
1623 1628
Elődje Dzsanibek Giráj
Utódja Dzsanibek Giráj
Életrajzi adatok
Uralkodóház Giráj-dinasztia
Született 1584
Elhunyt 1629 (45 évesen)
NyughelyeBahcsiszeráj
Édesapja II. Szadet Giráj
Testvérei
Gyermekei Ahmed

ÉleteSzerkesztés

Mehmed II. Szadet Giráj kán fia és II. Mehmed unokája volt. 1596-ban Szelamet Girájjal együtt Törökországba távozott, ahol a Kara Jaszidzsi felkelésben való részvételéért hét évig a Héttoronyban raboskodott. 1608-ban a krími kánná kinevezett Szelamet kalgának tette meg Mehmedet, aki azonban összeesküvést szőtt ellene, ezért Budzsákba kellett menekülnie. 1614-ben újra török börtönbe került, 1618-ban megszökött és eljutott a Krímre, ahol Kaffában (ma Feodoszija) a törökök újból elfogták és Rodosz szigetére küldték.

1623-ban Mehmed barátja, az isztambuli nagyvezír rávette a szultánt, hogy Dzsanibek Giráj helyére Mehmedet tegye meg krími kánná. Mehmed öccsét, Sahint nevezte ki kalgának. Trónra kerülése után merész és radikális reformokba fogott. A kánságot régóta pusztító belső klánvillongások letörésére az oszmán szultánokéhoz hasonló egyeduralmi rendszert vezetett be. Törekedett a török befolyás csökkentésére és Sahin öccsét megbízta a oszmánok elleni védelem megszervezésével. 1624-ben a törökök megkísérelték Dzsanibeket visszaültetni a trónra, de a szari-szu-i csatában a tatárok visszaverték őket. A kánság ennek ellenére nem lett független, ám Mehmed megtagadta a szultán perzsiai hadjáratában való részvételt. Tartva a további török támadásoktól, Mehmed felvette a kapcsolatot Lengyelországgal egy oszmánellenes paktum létrehozásának ügyében. Ha nem is a lengyelekkel, de a zaporozsjei kozákokkal sikerült szövetséget kötnie. Követséget küldött a Kis- és Nagy Nogáj Hordához és Törökország elkeseredett ellenségéhez, a perzsa sahhoz is.

1628-ban Mehmed ellentéte a Manszur klánnal nyílt ellenségeskedéssé fajult. A budzsáki nogájokat segítségül hívva, a klán ostrom alá vette Kirk Er (ma Csufut-Kale) erődjét. A kán a zaporozsjei kozákok segítségével felmentette a várat, majd Kaffa felé indult, mert a szultán, a zűrzavart kihasználva újabb próbát tett Mehmed uralmának megdöntésére. A tatár klánvezérek azonban átálltak Dzsanibek oldalára és Mehmed kénytelen volt Sahin öccsével együtt Zaporozsjébe menekülni. 1629-ben megmaradt tatár támogatóival és a kozákok segítségével kétszer is betört a Krímre, de sikereket nem ért el. Mehmed elhatározta, hogy megadja magát Dzsanibeknek, ám amikor ez a kozákok tudomására jutott, meggyilkolták. Sahin Perzsiába menekült.

III. Mehmedet Bahcsiszerájban temették el.

ForrásokSzerkesztés

  • О. Гайворонский «Созвездие Гераев»
  • О. Гайворонский «Повелители двух материков» тома 1-2
  • Халим Гирай «Розовый куст ханов» (история крымских ханов)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мехмед III Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
I. Szelamet Giráj
Krími kán
1610
 
Következő uralkodó:
Dzsanibek Giráj
Előző uralkodó:
Dzsanibek Giráj
Krími kán
16231624
 
Következő uralkodó:
Dzsanibek Giráj
Előző uralkodó:
Dzsanibek Giráj
Krími kán
16241628
 
Következő uralkodó:
Dzsanibek Giráj