Ibn al-Adím

Ibn al-Adím (arab betűkkel ابن العديم, tudományos átiratban Ibn al-ʿAdīm), eredeti nevén Kamál ad-Dín Abu l-Kászim Umar ibn Ahmad (arab betűkkel كمال الدين أبو القاسم عمر بن أحمد – Kamāl ad-Dīn Abū l-Qāsim ʿUmar ibn Aḥmad; Aleppó, 1192Kairó, 1262) középkori arab államférfi és történetíró volt.

Ibn al-Adím
Született1192. december 1.[1][2][3][4]
Aleppó[5]
Elhunyt1262. április 21. (69 évesen)[6]
Kairó[7]
Foglalkozása
  • történész
  • irodalmár
  • fakíh
  • muhaddith
  • tanár
  • költő
SírhelyeMamilla Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn al-Adím témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gazdag, mezopotámiai származású arab család sarja volt, amelynek tagjai öt nemzedéken át töltöttek be bírói (kádi) hivatalt Aleppóban. Ibn al-Amíd szülővárosában kezdte a tanulmányait, majd Damaszkusz, Jeruzsálem, Bagdad, valamint Mekka és Medina szaktekintélyeit is hallgatta. Ezután hazatért, és előbb írnokként lépett állami szolgálatba, majd a családi hagyományt folytatva ő maga is kádi lett, végül al-Azíz Muhammad (1216–1236) és an-Nászir Júszuf (1236–1260) idején a fejedelemség vezírje volt. Ilyen minőségben további utazásokat tett. A mongolok 1260-as támadásakor Palesztinán keresztül Egyiptomba, a Mamlúk Birodalomba menekült, ahol Hülegü kán felkérte, hogy legyen a meghódított Szíria kádija. A mongolok Ajn Dzsálútnál elszenvedett vereségét és visszavonulását követően meglátogatta romokban heverő szülővárosát, majd visszatért Kairóba, ahol rövidesen elhunyt.

Munkássága

szerkesztés

Bár számos művének címét ismerjük, és néhány fenn is maradt, ma elsősorban két történeti munkájáról ismert. Szójátékra épülő című műve „A tejszín – Aleppó történetéről” (Zubdat al-halab fi táríh Halab) tömören, annalisztikus formában foglalja össze a város történelmét az iszlám keletkezésétől 1243-ig. Hátránya, hogy forrásait ritkán tünteti fel. Sokkal nagyobb terjedelmű, ezért máig kiadatlan életrajzgyűjteménye, „A keresés kívánsága – Aleppó történetéről” (Bugjat at-talab fi táríh Halab) amelyben egy földrajzi bevezetőt követően forrásai (eredeti dokumentumok, mára már jobbára elveszett művek és szóbeli közlések) pontos megjelölésével a városhoz kötődő történelmi személyiségek életpályáit írta meg (vö. a bagdadi al-Hatíb al-Bagdádi és a damaszkuszi Ibn Aszákir hasonló műveivel).

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. datos.bne.es (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ابن العديم .. المؤرخ الحلبي الكبير والنجيب, 2020. június 9. [2021. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. عمر بن أحمد بن هبة الله بن أبي جرادة العقيلي، كمال الدين ابن العديم (588 - 660 هـ = 1192 - 1262 م). Al-Maktaba Al-Shamela. [2021. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  • B. Lewis: Ibn al-ʿAdīm. In Encyclopaedia of Islam, III. kötet. Szerk. B. Lewis, V. L. Menage, Ch. Pellat, J. Schacht. Leiden: E. J. Brill. 1986. 695–696. o.  
  • Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: 600–1050. London: Longman. 1986.  
  • Goldziher Ignác: Az arab irodalom rövid története. Budapest: Kőrösi Csoma Társaság. 2005. ISBN 9638378212