Ibolyaszín boglárka

rovarfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. május 25.

Az ibolyaszín boglárka (Polyommatus thersites) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a boglárkalepkék családjához tartozó nappali lepkefaj.

Ibolyaszín boglárka
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Öregcsalád: Pillangószerűek
Család: Boglárkalepkefélék
Nem: Polyommatus
Tudományos név
Polyommatus thersites
Cantener, 1835
Szinonimák

Agrodiaetus thersites

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ibolyaszín boglárka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ibolyaszín boglárka témájú médiaállományokat és Ibolyaszín boglárka témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés
 
A szárny hátoldala

A lepke szárnyfesztávolsága 28–30 mm. szárnyak színezetében jelentős nemi dimorfizmus tapasztalható. A hímek szárnyainak alapszíne ibolyás árnyalatú világos élénkkék, szegélyét jól kirajzolódó, keskeny fekete sáv kíséri. A szárny tövét bundaszerűen kék illatpikkelyek fedik. A szárnyak szélei sűrűn, fehéren rojtozottak. A nőstény szárnyai barnák, kéken behintettek, a hátsó szárnyak szélein vörös-narancsbarna, sávszerű, foltsor látható, amely kevésbé kifejezetten átterjed az első szárnyakra is. A szárnyak fonákja világosbarna vagy szürke (jellemzően a tavaszi nemzedék szürke, a nyári pedig melegebb barna), világos peremű fekete foltokkal tarkított; a peremeken a narancsszínű foltsor jól kirajzolódik. A szárnyak fonákjának sejtjében soha nincs fekete folt. A nőstények kék behintettsége nagyon variábilis lehet, egyes változatoknál (f. caerulea) teljesen kék színezet is előfordulhat.

Hasonló fajok a közönséges boglárka (Polyommatus icarus), amely valamivel nagyobb, alapszíne kevésbé lilás, a szárny fonákjának sejtjében fekete folt látható; valamint a fóti boglárka (Plebejus sephirus). A nőstény összetéveszthető a szerecsenboglárkával és egyéb Aricia-fajokkal.

Hernyója zöld-kékeszöld, vékony, sárgás, hosszanti csíkozással. Szőrei fehérek.

Alfajai:

Elterjedése

szerkesztés

Egész Európában előfordul csak északon, Skandináviában, az Északi-tenger partvidékén és a Brit-szigeteken nem él meg. Elterjedései területe kelet felé egészen Közép-Ázsiáig és az Altaj-hegységig terjed. Magyarországon a középhegységek kalciumban gazdag rétjein, löszpusztákon él (pld. Mátraalja, Hegyalja).

Életmódja

szerkesztés
 

Az ibolyaszín boglárka meszes talajú rétek, legelők, kaszálók lepkéje, megtalálható felhagyott gyümölcsösökben, szőlőkben is. Élőhelyein nagy létszámban is előfordulhat. Évente két nemzedéke nő fel, imágói május-júniusban és július-augusztusban repülnek. A nőstények keveset mozognak, ha tehetik életüket néhány négyzetméteren élik le, míg a hímek aktívak keresik őket. A lepkék virágok nektárjával táplálkoznak, főleg a lila imola-fajokat (Centaurea) kedvelik. Párzás után a nőstény a hernyó tápnövényére, a baltacim-fajokra (Onobrychis) (pld. takarmánybaltacim) rakja le petéit. Hernyója a több boglárkalepkeféléhez hasonlóan mirme­kofil, hangyákat vonz magához és stimulálásra nektárcseppet választ ki magából: cserébe a hangyák megvédik ellenségeitől. A faj jelenléte az élőhely bolygatatlan, viszonylag természetes állapotát jelzi.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés