Ibrahim Müteferrika
Ibrahim Müteferrika (Kolozsvár, kb. 1674 – kb. 1745) az első török nyomda magyar származású megalapítója.
Ibrahim Müteferrika | |
![]() | |
Született | 1674[1][2] Kolozsvár |
Elhunyt | 1745 (70-71 évesen)[1][3][2] Konstantinápoly |
Állampolgársága | oszmán |
Foglalkozása |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ibrahim Müteferrika témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a2/Ibrahim_M%C3%BCteferrika.jpg/250px-Ibrahim_M%C3%BCteferrika.jpg)
Élete
szerkesztésSzületéséről és életének itthoni szakaszáról nem maradtak fenn megbízható adatok. Az egyik változat szerint a református papnak készülő fiatalember 1693–1694 körül, tizennyolc éves korában egy portyázó török csapat fogságába esett, akik eladták az isztambuli rabszolgapiacon. A fogságban megtanult törökül, arabul és perzsául, muszlim hitre tért, így felszabadult. A muzulmán vallással egy időben felvette az Ibrahim nevet. A másik változat szerint unitárius vallású lévén, a kolozsvári templom és iskola bezárása (1689) után önként emigrált Törökországba. Egyes kutatók szerint azonban eredetileg szombatos volt.
1715-ben készült Értekezések az Iszlámról (Riszále-i Iszlámije) című apologetikus munkájából tudjuk, hogy Kolozsváron született és a kolozsvári kálvinista kollégium diákja volt. Itt papi pályára készült és a könyvnyomtatásban is gyakorlatot szerzett. Az iszlám hit hatására írta az előbb említett Értekezések az Iszlámról című munkáját, melyre a nyugati műveltségű Ibrahim pasa felfigyelt. A nagyvezír 1717-ben müteferrikává nevezte ki. A müteferrika eredetileg egy hivatali tisztséget jelentett. Ez a személy a szultán díszkíséretére rendelt testőrgárda tagja volt. Feladatukhoz tartozott a szultáni rendeletek továbbítása is. Emellett tolmácsként is tevékenykedett.
1717 után Nándorfehérvárra került, ahol II. Rákóczi Ferenc menekülő csapatai gyülekeztek. Majd a porta megbízásából Bécsben folytatott tárgyalásokat Savoyai Jenő herceggel. Ő volt II. Rákóczi Ferenc török tolmácsa és titkára annak törökországi bujdosása alatt, 1718-tól egészen a fejedelem 1735-ben bekövetkezett haláláig.
Az első török nyomdát Konstantinápolyban Müteferrika nyitotta meg 1727-ben III. Ahmed szultán engedélyével. 1732-ben átadta I. Mahmud szultánnak Az ész érvei a Nemzetek Politikája részére[4] című könyvét. Ez a könyv a muszlimokat azóta is foglalkoztató kérdést teszi fel: hogy lehet az, hogy az európai nemzetek, melyek olyan gyengék voltak a muszlimokhoz képest a múltban, a modern időkben akkora területekre terjesztik ki hatalmukat, még az egykor győzelmes oszmán hadseregeket is legyőzve? Müteferrika széles körű választ adott erre a kérdésre. Anglia és Hollandia parlamentáris rendszerére, az európaiak amerikai és távol-keleti terjeszkedésére utalt. Megemlítette azt is, hogy az Oszmán Birodalomban a saría (az egyházi jog), míg az európaiak számára a racionális alapokon nyugvó törvények és szabályok voltak irányadóak. A legfontosabbnak azonban a török katonai fejlesztések elmaradását tartotta. Müteferrika ily módon próbálta meggyőzni a szultánt arról, hogy az Oszmán Birodalomnak alkalmaznia kell az európai tudományos forradalom és a felvilágosodás eredményeit. Így történhetett az is, hogy 1727-ben Müteferrika alapíthatta az Oszmán Birodalom első könyvnyomdáját, majd egy évre rá, 1728-ban kiadhatta első – mozgatható arab betűkkel készült – könyvét, a Van Kulu szótárt. 1732-ben kiadta a számos angol és latin munkát tartalmazó gyűjteményes munkát a Fuyuzat-i miknatisiyet.[5] 1726-27-ben kapta a Baszmadzsi (Nyomdász) Ibrahim nevet. Betűmetszőket, öntőket és nyomdászokat Bécsből hozattak a birodalomba. II. Bajazid 1483-ban megtiltotta az arab nyelvű nyomdászatot az Oszmán Birodalom egész területén, majd 1515-ben I. Szelim megerősítette a tilalmat. A 16-17. században már működtek nyomdák Isztambulban, de ezekben héber, örmény és görög munkákat jelentettek meg. A nyomda eleinte Müteferrika házában működött, majd egy lázadás után áttelepítették a nagyvezír házába. A nyomda 1732-ig volt üzemben.
Müteferrika utolsó munkája egy kelet–nyugati szótár lett volna, de ezt halála miatt már nem fejezhette be. A kerengő dervisek Galip Dede kolostorának kertjében temették el. Törökországban és Erdélyben az emlékét a mai napig tiszteletben tartják.
Nyomtatványai
szerkesztésA Török Nemzeti Könyvtár összegyűjtötte az Ibrahim Müteferrika által nyomtatott könyveket, műhelyében megjelent nyomtatványokat. Tizenhét török nyomtatványt tartanak nyilván kiadványaiból, ezek közül tizenhárom 1729–1735 között készült, a maradék négy pedig 1740–1742-ben. Az értékes gyűjtemény huszonhárom kötetből áll, a könyvek összpéldányszáma 12 000-re tehető.
A nyomtatványok közül elsőként említhetjük Muhtar as-Sahah két kötetes arab-török szótárát, amelyet fordítója után Vankuli szótárnak neveznek. A másik nagy jelentőségű Katib Celebinek a tengeri háborúkról írt műve, melyben öt rézmetszetes térkép is látható. 1730-ban történeti, orientalista témájú könyveket nyomtatott, ezek közül fontos megemlíteni az utazó históriáját, Tercemei tarihi seyyah, mely az 1720-as afgán–perzsa háborúról szól. A következő Nyugat-India története, melynek érdekessége, hogy egy Ptolemaiosz Klaudiosz utáni csillagászati térképpel rendelkezik. Fontos megemlíteni Tahiri Timur gürgán-t, mely Timur Lenk históriáját tartalmazza. A régi és új Egyiptom történetét pedig a Tahiri Misrilcedid tartalmazza. A Kalifák rózsakertje Bagdad történetét tárgyalja.
A történeti munkákon kívül megjelentetett egy franciáknak szánt török nyelvkönyvet is (Grammaire Turque). Ibrahim Usulülhikem finizamilümen című könyve a népek kormányzásához való alapvető ismeretekről értekezik. A latin munkákból összeírt Füyuzati miknatisiyye a mágneses kisugárzásról szóló, 23 levélből álló kötete. A leghíresebb nyomtatványa pedig a Cihannüma, mely világföldrajzi ismereteket nyújt. A szerző más arab, latin és perzsa auktorok tudományos műveiből állította össze művét: többek között Gerhard Mercator, Abraham Ortelius és Philipp Cluver munkásságát használta fel.
Ibrahim munkásságának a második szakaszára a következő nyomtatványok jellemzők. A Tarihi Rasit egy történeti sorozat kezdete, amelyben 1660–1721-ig terjedő időszakot mutatja be Muhamed Rasit Efendi birodalmi történetíró. A befejező kötete címe pedig Tahiri Celebizade. Ez 1721–1741-ig íródott, szerzője Seyh Asim Efendi. Az 1736–1739-es boszniai háborúról Omer Efendi ad képet Ahvali gazavat der díyari Bosna címmel. Utolsó ismert nyomtatványa egy kétkötetes perzsa nyelvkönyv, melynek címe Kitabi lisanül Acem, szerzője Suuri Hasan Efendi.[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
- ↑ a b MAK (lengyel nyelven)
- ↑ LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Rational Basis for the Politics of Nations
- ↑ The Enlightenment of Magnetism
- ↑ Hopp Lajos: Ibrahim Müteferrika, Magyar Könyvszemle, 1974, 1–2. szám, 126–131. o.[halott link]
Források
szerkesztés- Horváth J. József: Ibrahim Müteferrika Magyarországon, Ponticulus Hungaricus, VIII. évfolyam 1. szám, 2004. január Archiválva 2007. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Terebess Ázsia-lexikon
- Tóth Mária könyvismertetése (Geçmişten Günümüze Resimlerle Türk Haritacılık Tarihi – From Past to Present: The Illustrated History of Turkish Cartography – Ankara, 2002)
- Kicsi Sándor András: Magyar könyvlexikon, Kicsi József Kvk., Bp. (2006)
- Britannica Hungarica világenciklopédia, Bp.: M. Világ, 1994.
- Encyclopaedia Hungarica, Bp.: Helf, 1994.
- Katolikus lexikon
- [Niall Ferguson:Civilization: The West and the Rest Penguin Books ISBN 978-1-846-14456-1 85,86 pp]
- [Mansel, Constantinople, pp. 363ff]
További információk
szerkesztés- (német) Ibrahim Müteferrika: Legenden um sein Leben, illusztrációkkal ellátott cikk a frankfurti Literaturca Verlag honlapján
- (angol) Early Ottoman Printing:The Müteferrika Press[halott link], illusztrációkkal ellátott cikk
- Isztambuli ősnyomtatványok az MTA könyvtárának Keleti Gyűjteményében tematikus honlap
- Rákóczi tolmácsa - dokumentumfilm Ibrahim Müteferrikáról
- A digitalizált Usûl ül-hikem fî nizâm ül-ümem a REAL-R-ben