Főmenü megnyitása

A Ignicoccus egy Archaea nem a Desulfurococcaceae családban, tengeri hidrotermális kürtőkben él. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. A Kolbeinsey-gerincen fedezték fel Észak-Izlandon, és a Csendes-Óceánon (9 fok É, 104 fok NY-nál), 2000-ben. (Huber et al., 2000)

Infobox info icon.svg
Ignicoccus
Ignicoccus hospitalis (és Nanoarchaeum equitans szimbiótája)
Ignicoccus hospitalis (és Nanoarchaeum equitans szimbiótája)
Rendszertani besorolás
Domén: Archaea
Ország: Crenarchaeota
Törzs: Crenarchaeota
Osztály: Thermoprotei
Rend: Desulfurococcales
Család: Desulfurococcaceae
Nemzetség: Ignicoccus
Huber, Burggraf, Mayer, Wyschkony, Rachel & Stetter, 2000
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ignicoccus témájú rendszertani információt.

RendszertanSzerkesztés

A 16S rRNS gének összehasonlítása szerint az Ignicoccus képvisel egy új mélyen elágazó vonalat a Desulfurococcaceae családon belül. (Huber et al., 2002). Három faja ismert: I. islandicus, I. pacificus és I. hospitalis KIN4I törzs.

Sejt szerkezeteSzerkesztés

Sejtjei apró gömb alakúak, körülbelül 2 µm átmérőjűek, felszíne sima, egy külső membránja van, nincs S-rétege. Van egy korábban ismeretlen citoplazmatikus membránja, egy periplazmatikus tere változó szélességgel 20-400 nm, membránhoz kötött vezikulumokat tartalmazva, és egy külső membrán (körülbelül 10 nm széles, hasonlít a Gram-negatív baktériumok külső membránjához). Az utóbbi tartalmaz számos szorosan, szabálytalanul csomagolt egyedülálló részecskéket (körülbelül 8 nm átmérőjűben), és pórusokat 24 nm átmérővel, körülvéve apró részecskékkel egy gyűrűben elrendezve (130 nm-es átmérővel), és klaszterekben legfeljebb nyolc részecskével (mindegyik részecske 12 nm átmérőjű). (Rachel et al. 2002)

FiziológiaSzerkesztés

Egy 70–98 °C hőmérséklet tartományban él (optimum körülbelül 90 °C). Energiát elemi kén hidrogén-szulfiddá redukálásával nyer molekuláris hidrogént használva elektron donorként. (Huber et al., 2002) Beszámoltak egy egyedülálló szimbiózisról (vagy parazitizmusról) a Nanoarchaeum equitansal. (Huber et al., 2002)

ForrásokSzerkesztés