Nanoarchaeum equitans
A Nanoarchaeum equitans egy tengeri mikrobafaj, amit Karl Stetter 2002-ben talált meg Izland partjainak közelében, egy mélytengeri hőforrásban a Kolbeinsey-gerincen. Törzseit megtalálták a sub-sarki óceáni hátságon, és az Obszidián-medencében a Yellowstone Nemzeti Parkban is. Mivel forráspont-közeli hőmérsékleten nő, körülbelül 80 °C, termofilnek tekintik. 6 pH és 2%-os sótartalom koncentrációjú környezetben nő a legjobban. A Nanoarchaeum a jelek szerint egy másik archea, az Ignicoccus obligát szimbiontája; szüksége van arra hogy érintkezzen az Ignicoccusal a túléléshez. Nem tud lipideket szintetizálni, de megszerzi azokat az Ignicoccustól. Sejtjeinek átmérője mindössze 400 nanométer, ezzel a második legkisebb ismert élőlény, és a legkisebb ismert archaea, nála kisebbek talán csak a nanobaktériumok vagy a nanobe-ok, amiknek az élőlény státusa vitatott. Genomja egy kör alakú kromoszómából áll, átlagos G+C tartalma 31,6%. Hiányzik neki szinte az összes gén ami szükséges az aminosavak, nukleotidok, kofaktorok, és lipidek szintéziséhez, de kódol minden szükségeset a javításhoz és replikációhoz. A DNS-e 95% stabil RNS-molekulákhoz kódol fehérjéket. Vannak apró függelékei amik kijönnek a kör alakú szerkezetéből. A sejt felszínt egy vékony, rács alakú S-réteg fedi, ami szerkezetet és védelmet ad az egész sejtnek. Genomja 490 885 nukleotid hosszú; 540 génje van, a legkisebb szekvenált nem-vírus genom a Candidatus Carsonella ruddii után.
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Tudományos név | ||||||||
| Candidatus Nanoarchaeum equitans Huber et al. 2002 | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Nanoarchaeum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Nanoarchaeum témájú kategóriát. |
A Nanoarchaeum genetikai sajátossága, hogy 16S rRNS-szekvenciáját a legtöbb hagyományos módszer nem képes észlelni. Egyszálú riboszomális RNS-ének vizsgálata valószínűsítette, hogy a szervezet az Archeák doménbe tartozik. A már létező Archaea-törzsektől (Euryarchaeota, Crenarchaeota) való eltérései olyan nagyok voltak mint a két törzs közti különbség ezért saját törzsbe sorolták Nanoarchaeota néven. Egy másik kutatócsoport az összes nyitott leolvasási keretet összehasonlította a többi archeáéval. Érvelésük szerint az eredeti minta nem volt reprezentatív, mivel csak riboszomális RNS-t tartalmazott, és a Nanoarchaeum valójában az Euryarchaeota törzsbe tartozik.[1]
A Nanoarchaeum genomjának szekvenálása bőséges információt nyújtott a szervezet élettanával kapcsolatban. Az örökítőanyagból számos létfontosságú anyagcsere-útvonal génje hiányzik. A Nanoarchaeum képtelen a legtöbb nukleotid, aminosav, lipid és kofaktor előállítására, valószínűleg ezeket a molekulákat az Ignicoccustól szerzi be. Más parazita mikrobáktól eltérően azonban a Nanoarchaeum-nak számos DNS-javító enzimje van, és a DNS-replikációhoz, transzkripcióhoz és transzlációhoz szükséges kellékekkel is rendelkezik. Ez megmagyarázhatja, miért hiányoznak a genomból a hosszú nem-kódoló DNS-szakaszok, amik más parazitákra jellemzőek. Kérdéses az is, hogy a szervezet képes-e ATP előállítására. A Nanoarchaeum-ból hiányzik a hidrogén és kén az energia-előállításban való felhasználásának képessége is, ami sok termofil baktérium sajátja. Megvan benne az ATP-szintetáz öt alegysége, és az oxidatív deaminálás anyagcsere-útvonalai is. Jelenleg nem ismert, hogy az Ignicoccus-tól átvett biomolekulákból nyer energiát, vagy közvetlen ATP-transzfer útján. Az N. equitans genomja és proteomja mind az élőlény kettős alkalmazkodásának jeleit mutatják – a magas hőmérséklethez és az obligát parazitizmushoz (vagy szimbiózishoz).
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Nanoarchaeum equitans című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Huber, Harald, et al. (2002). „A new phylum of Archaea represented by a nanosized hyperthermophilic symbiont”. Nature 417 (6884), 63–67. o. DOI:10.1038/417063a. PMID 11986665. (This paper represents the first discovery of Nanoarchaeum.)
- Waters, Elizabeth, et al. (2003). „The genome of Nanoarchaeum equitans: insights into early archaeal evolution and derived parasitism”. PNAS 100 (22), 12984–12988. o. DOI:10.1073/pnas.1735403100. PMID 14566062. PMC 240731. (This paper describes the genome sequence of Nanoarchaeum.)
- Brochier, Celine (2005). „Nanoarchaea: representatives of a novel archaeal phylum or a fast-evolving euryarchaeal lineage related to Thermococcales?”. Genome Biology 6 (5), R42. o. DOI:10.1186/gb-2005-6-5-r42. PMID 15892870. PMC 1175954. (Recent work suggesting that Nanoarchaeum is not a new phylum of archaea, but is a type of euryarchaeon.)
- Das, Sabyasachi, et al. (2006). „Analysis of Nanoarchaeum equitans genome and proteome composition: indications for hyperthermophilic and parasitic adaptation”. BMC Genomics 7, 186. o. DOI:10.1186/1471-2164-7-186. PMID 16869956. PMC 1574309. (This paper describes the genome and proteome analysis of Nanoarchaeum.)
További információk
szerkesztés- NCBI taxonomy page for Nanoarchaeota
- Tree of Life Nanoarchaeota Archiválva 2019. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
- LSPN page for Nanoarchaeota[halott link]
- MicrobeWiki page for Nanoarchaeum
