Ikvai Nándor
Ikvai Nándor, születési és 1961-ig használt nevén Iváncsics Nándor (Petőháza, 1935. március 17. – Szentendre, 1988. január 29.) magyar néprajztudós, muzeológus, múzeumigazgató, szakíró.
Ikvai Nándor | |
Született | Iváncsics Nándor 1935. március 17.[1] Petőháza |
Elhunyt | 1988. január 29. (52 évesen)[1] Szentendre |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Ikvainé Sándor Ildikó[2] |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | múzeumigazgató |
Iskolái | Debreceni Egyetem |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzerény földművescsaládból származott. Középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1954 és 1955 között a Soproni cukorgyár raktári munkásaként dolgozott. Később a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén folytatott tanulmányokat. 1959-től a debreceni Déri Múzeumban, 1960-tól a Hajdú-Bihar Megyei Tanács művelődési osztályán dolgozott. 1960-ban néprajz szakos muzeológus oklevelet, 1965-ben doktorátust szerzett.
1961-ben, 26 éves korában felkérték a Ceglédi Kossuth Múzeum igazgatására. 1968-tól a Pest Megyei Múzeumi Szervezet igazgatói tisztségét töltötte be. 1980-tól haláláig a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának munkatársa volt.
Szerepet vállalt a Pest megyei múzeumi hálózat fejlesztésében, tájmúzeumok megalapítása fűződik a nevéhez (Cegléd, Szentendre, Vác). Emellett múzeumi törvényeket és szabályzatokat dolgozott ki.
1988 elején váratlanul hunyt el 53. életévében.
Művei
szerkesztésIkvai Nándor élete során számtalan folyóiratcikket írt néprajzi témakörökben, illetve szerkesztett ilyen jellegű szakmai újságokat. Ezek részleges felsorolása Ikvai Névpontos oldalán olvasható. Fő kutatási területe a népi földművelő gazdálkodás, Sopron és környékének népszokásai, a Börzsöny, Zempléni hegység és a Tápió mente földművelése volt.
Önállóan megjelent könyvei, kiadványai:
- Falumúzeum. Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek. 12 táblával. (Debrecen, 1961)
- Az ötvenéves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz. (Ceglédi füzetek. 16–17. Cegléd, 1967)
- Kiállítások a művelődési házban. (Pest megyei módszertani füzetek. Bp., 1968)
- Pest megyei múzeumi füzetek. 11. Szentendre, 1979)
- Ceglédi évszázadok. Vezető a ceglédi Kossuth Múzeumhoz. (Ceglédi füzetek. 20. Cegléd, 1972)
- A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. 4 képpel. Miscellanea Ethnologica Carpatho-Balcanica. 4. Bp., 1981 (Ethnographia, 1981-es évfolyamán jelent meg először)
- Etnikai és interetnikai vizsgálatok tanulságai az Ipoly két partján. (A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. Pozsony-Bratislava, 1981)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Eperjessy Ernő: Ikvai Nándor halálára In.: Honismeret 16. évf. 4. sz. (1988.)
- Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8 [1]
- Ikvai Nándor. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
- 30 évvel ezelőtt hunyt el Ikvai Nándor. Széchenyi István Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
- Szentendrei Arcképcsarnok II. (Elődeink), Szentendre, 2006, 70. o. ( → elektronikus elérhetőség: [2])
- Gunda Béla: Ikvai Nándor búcsúztatója, Pest Megyei Múzeumi Híradó, XV, 1988. 1-2., 9-11. o.
- Paládi Kovács Attila búcsúbeszéde Ikvai Nándor temetésén, Pest Megyei Múzeumi Híradó, 12-17. o.
- Néprajzi Hírek, XVII., I. 42-44. o.
- Bényei József: Három fejfa. Főhajtás el távozott barátaim előtt, Hajdú-Bihari Napló, 1988. okt. 1., 8-9. o.
- Selmeczi Kovács Attila: Ikvai Nándor 1935–1988, Agrártörténeti Szemle, XXXII., 1990, 269-279.
- Tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. I–II. Tanulmánygyűjtemény, Studia Comitatensia 23-24. Szerk. Novák László. Szentendre, 1994
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 406-407. o.