Ikvai Nándor

(1935-1988) magyar néprajztudós

Ikvai Nándor, születési és 1961-ig használt nevén Iváncsics Nándor (Petőháza, 1935. március 17.Szentendre, 1988. január 29.) magyar néprajztudós, muzeológus, múzeumigazgató, szakíró.

Ikvai Nándor
SzületettIváncsics Nándor
1935. március 17.[1]
Petőháza
Elhunyt1988. január 29. (52 évesen)[1]
Szentendre
Állampolgárságamagyar
HázastársaIkvainé Sándor Ildikó[2]
Foglalkozása
Tisztségemúzeumigazgató
IskoláiDebreceni Egyetem
SablonWikidataSegítség

Szerény földművescsaládból származott. Középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1954 és 1955 között a Soproni cukorgyár raktári munkásaként dolgozott. Később a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén folytatott tanulmányokat. 1959-től a debreceni Déri Múzeumban, 1960-tól a Hajdú-Bihar Megyei Tanács művelődési osztályán dolgozott. 1960-ban néprajz szakos muzeológus oklevelet, 1965-ben doktorátust szerzett.

1961-ben, 26 éves korában felkérték a Ceglédi Kossuth Múzeum igazgatására. 1968-tól a Pest Megyei Múzeumi Szervezet igazgatói tisztségét töltötte be. 1980-tól haláláig a Művelődési Minisztérium Múzeumi Osztályának munkatársa volt.

Szerepet vállalt a Pest megyei múzeumi hálózat fejlesztésében, tájmúzeumok megalapítása fűződik a nevéhez (Cegléd, Szentendre, Vác). Emellett múzeumi törvényeket és szabályzatokat dolgozott ki.

1988 elején váratlanul hunyt el 53. életévében.

Ikvai Nándor élete során számtalan folyóiratcikket írt néprajzi témakörökben, illetve szerkesztett ilyen jellegű szakmai újságokat. Ezek részleges felsorolása Ikvai Névpontos oldalán olvasható. Fő kutatási területe a népi földművelő gazdálkodás, Sopron és környékének népszokásai, a Börzsöny, Zempléni hegység és a Tápió mente földművelése volt.

Önállóan megjelent könyvei, kiadványai:

  • Falumúzeum. Néprajzi útmutató helytörténeti gyűjtőknek. 12 táblával. (Debrecen, 1961)
  • Az ötvenéves Ceglédi Múzeum története és a Kossuth-kultusz. (Ceglédi füzetek. 16–17. Cegléd, 1967)
  • Kiállítások a művelődési házban. (Pest megyei módszertani füzetek. Bp., 1968)
  • Pest megyei múzeumi füzetek. 11. Szentendre, 1979)
  • Ceglédi évszázadok. Vezető a ceglédi Kossuth Múzeumhoz. (Ceglédi füzetek. 20. Cegléd, 1972)
  • A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. 4 képpel. Miscellanea Ethnologica Carpatho-Balcanica. 4. Bp., 1981 (Ethnographia, 1981-es évfolyamán jelent meg először)
  • Etnikai és interetnikai vizsgálatok tanulságai az Ipoly két partján. (A csehszlovákiai magyar nemzetiség néprajzi kutatása. Pozsony-Bratislava, 1981)
  • Eperjessy Ernő: Ikvai Nándor halálára In.: Honismeret 16. évf. 4. sz. (1988.)
  • Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8   [1]
  • Ikvai Nándor. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  • 30 évvel ezelőtt hunyt el Ikvai Nándor. Széchenyi István Városi Könyvtár. (Hozzáférés: 2021. szeptember 2.)
  • Szentendrei Arcképcsarnok II. (Elődeink), Szentendre, 2006, 70. o. ( → elektronikus elérhetőség: [2])
  • Gunda Béla: Ikvai Nándor búcsúztatója, Pest Megyei Múzeumi Híradó, XV, 1988. 1-2., 9-11. o.
  • Paládi Kovács Attila búcsúbeszéde Ikvai Nándor temetésén, Pest Megyei Múzeumi Híradó, 12-17. o.
  • Néprajzi Hírek, XVII., I. 42-44. o.
  • Bényei József: Három fejfa. Főhajtás el távozott barátaim előtt, Hajdú-Bihari Napló, 1988. okt. 1., 8-9. o.
  • Selmeczi Kovács Attila: Ikvai Nándor 1935–1988, Agrártörténeti Szemle, XXXII., 1990, 269-279.
  • Tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. I–II. Tanulmánygyűjtemény, Studia Comitatensia 23-24. Szerk. Novák László. Szentendre, 1994
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. ISBN 963-86222-4-5, 406-407. o.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés