Főmenü megnyitása

Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Közigazgatásilag Csiklófaluhoz tartozik.

Illyéd (Ilidia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
Rang falu
Községközpont Csiklófalu
Irányítószám 327076
SIRUTA-kód 51966
Népesség
Népesség345 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság< 5[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Illyéd (Románia)
Illyéd
Illyéd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″Koordináták: é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Oravicabányától 8 km-re délre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1223-ban, Elyad néven említi először oklevél.

Illyéd királyi uradalom központja volt, melyet II. András király Margit nevű húgának, II. Iszaakiosz bizánci császár özvegyének adott haszonélvezetre. 1223-ban ezt a pápa is megerősítette. 1248-ban Lőrinc erdélyi vajda adott itt ki oklevelet.

1312–1316-ban ispánság volt, melyhez hozzátartozott Mátételke, Pátrig és Oroszi (Rusztolc) is. 1334-ben egyházának papjai a pápai tizedjegyzék szerint 17 báni pápai tizedet fizettek. 1363-ban az illyédi vár várnagyai ide telepítették a kövesd(patak)i jobbágyokat is.

A településnek 1910-ben 2046, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.[3]

Illyéd várSzerkesztés

A közelében levő magaslaton levő várát a tatárjárás után építtette a Kán nembeli Lőrinc erdélyi vajda. 1308-ban a királyra szállt. Várnagyai:

1429 és 1435 között a Német Lovagrendé volt. 1512-ben Báthory István nádor legyőzött itt egy török sereget. 1551-ben elfoglalta a török, sérüléseiből nem állították helyre. Azóta rom.[4]

NevezetességekSzerkesztés

  • 13–14. századi sziklafestmény a falutól keletre 2,5 kilométerre. A romániai műemlékek jegyzékében CS-I-m-B-10841 sorszámon szerepel.
  • 13–14. századi erődtemplom és 11–14. századi temetkezési hely (CS-I-s-A-10842).
  • „Sălişte” régészeti lelőhely a falu nyugati bejáratánál, 8–9. és 13–14. századi települések maradványaival (CS-I-s-B-10843).
  • „Dealul Obliţa” régészeti lelőhely 13–15. századi körtemplommal és temetkezési hellyel (CS-I-s-A-10844).
  • „Moara Gherghinii” régészeti lelőhely a felutól délnyugatra 1 kilométerre: 11–12. századi település és temetkezési hely, 8–9. századi település, 3–4. századi település, kőrézkori település, Hallstatti kultúrához tartozó település (CS-I-s-B-10845)
  • 8. századi népvándorlás korabeli település a Măscăşeni patak partján (CS-I-s-B-10846).
  • 1797-ben épült, a Szentlélek Alászállásának szentelt templom (CS-II-m-B-11123).

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
  3. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
  4. Illyéd. (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)

ForrásokSzerkesztés