Illyefalvi református templom

Illyefalvi református templom

A kettős várfallal övezett illyefalvi református templom a falu északnyugati részén, egy kiemelkedő domb peremén áll.

A templom történeteSzerkesztés

A települést először az 1332-es pápai tizedjegyzékben Villa Helye néven említették. Az 1567-es regestrumban már Illyefalva néven jelent meg. Első templomának építési ideje a korabeli dokumentumok szerint a 12. századra tehető. A korabeli dokumentumok szerint a várudvar közepén a 14. század elején kis román kori templom állott.

A lakosság számának növekedése egy nagyobb méretű templom építését tette szükségessé, így a régi templom helyére 1443 körül Szent Illés tiszteletére egy gótikus templomot emeltek.

1612-ben, Báthory Gábor idején a várfalat Weiss hadai ostromolták, 1658-ban és 1661-ben a tatárok dúlták fel az erődítményt.

A 15. századi templom egytornyos várfalát a 16. század végén, a 17. század elején egy külső várfallal vették körül, sarkait bástyákkal és tornyokkal erősítették.

Az 1738-as földrengés az épületet nagyon megrongálta, így kisebb javítások után egy újabb templom építésére került sor.

1782-ben az egykori templomot lebontották és 1786-ban elkészült az új, ma is teljesen épen álló épület. A hajó-szentély térfűzésű templomot kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. 1802. október 26-án egy újabb nagyméretű földrengés következtében a templom falai megrepedeztek és a harangtorony összeomlott.

1803-ban a templomot kijavították, a tornyot 1816-1819 között újjáépítették.

1902-ben a belső várfal délkeleti szakaszát lebontották. 1940-ben földrengés, 1944-ben a közeli frontvonal ágyúlövedékei rongálták meg a védőfalat, amelyet 1961-ben kijavíttattak.

Az 1977. március 4-i földrengés miatt a templom, a belső torony és a kaputorony nagyon megrongálódott, a helyreállításra és kijavításra 1978-ban került sor.

A templom leírásaSzerkesztés

Az illyefalvi református templom jellegzetességét kettős várfala határozza meg. A várudvarba a reneszánsz kori várfal déli oldalán álló négyszögletes, kétszintes kaputorony alatt van a bejárat.

A műemlék épület külseje egyszerű, déli és északi oldalfalait négy pár, keskeny, téglából felrakott, cseréppel fedett támpillér erősíti. A déli és nyugati részen nyíló bejáratait népies barokk árkádíves tornác fedi.

A mai templom szentély-hajó méretaránya a falak vastagsága, a falazás, valamint a középkori elemek hiánya egy teljesen újjáépített templomra utalnak.

A templom kettős térfűzésű, hajó és szentély együtteséből álló keletelt épület. Rövid szentélye kívül sokszögzáródású, a belső részen a szögletek enyhén lekerekítettek.

Délen és nyugaton a bejárat elé egy-egy portikusz épült. Támpillérek csak a hajó falához épültek, amelyek csupán a falak erősítésére szolgálnak. Az alaprajzi elrendezés és a falak felépítése szerint a templom a Székelyföldön elterjedt népi barokk építészetnek egyik szerény emléke.

A hajó-szentély térfűzésű templomot 1785-ben kazettás mennyezettel és festett bútorzattal látták el. A székelyföldi templombelsőkre jellemző díszítést ebben a templomban csokrokba kötött, kancsókba vagy kosárba állított stilizált virágok jelentik, amelyek a karzatok mellvédjét, a padok oldalait hálózzák be. A kék, barnás, natúr színűre festett kazettákat kitöltő napraforgók, tulipánok, rózsák hűen tükrözik a templom belsejének egykori hangulatát.

A szószék felett egy korona látható, amely a felirat szerint 1786-ból származik, ugyanabban az évben készültek a déli és nyugati oldalon lévő festett faajtók.

A templom várfalaSzerkesztés

A templom kettős várfallal van körülvéve, a belső falnak csak egy része maradt fenn, a külső védőfal romos állapotban látható. A várfal korai eredetére utalnak a védőfolyosóról nyíló, téglával boltozott, lefele rézsűsen szélesedő szuroköntők, amelyek a 15-16. század eleji építkezésekre jellemzőek.

A külső várfal öt bástyával rendelkezik és szabálytalan hatszöget alkot. A bástyák közül három ötszögű, kettő meg négyszögű.

A sarokbástyákat összekötő falak magassága 5,50-6,50 méter, vastagságuk az alapoknál 1,60-1,70 méter. A tornyok 1,10-1,20 méter magasak, a kaputorony a várfalaknál 2 méterrel magasabb.

A reneszánsz stílusú belső várfal kapubejárata fölé épített torony egyben bástyául is szolgál.

A várfal belső oldalán körben védőfolyosó húzódott, magasságából kisebb-nagyobb lőrések nyíltak. A kisebb méretű lőréseket egyszerű lapos terméskővel boltozták.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés