Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a Lillafüredi-vízesés magasabb nála. A Mátrában találjuk, Parádfürdőtől körülbelül 5 kilométerre délkeletre.

Ilona-völgyi-vízesés
Országok Magyarország
FolyóIlona-patak
Magasságkb. 10 m
Elhelyezkedése
Ilona-völgyi-vízesés (az Észak-Mátra)
Ilona-völgyi-vízesés
Ilona-völgyi-vízesés
Pozíció az Észak-Mátra térképén
é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 20° 03′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 54″, k. h. 20° 03′ 41″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilona-völgyi-vízesés témájú médiaállományokat.

Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá 10 méteres magasságból.

Megközelíthetősége szerkesztés

Parádfürdőig busszal, onnan a zöld, majd a zöld kör turistajelzésen gyalogosan.

Tanösvény szerkesztés

6,5 km hosszú tanösvény a Mátra hegység keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeit mutatja be. A Mátra ezen részén lévő hegyek mintegy 40 millió évvel ezelőtt az eocén korban lezajlott vulkáni működés során keletkeztek. A vulkáni kőzetek megszilárdulása után ércképző elemeket (réz, ólom, cink, arany, ezüst) tartalmazó oldatok járták át a kőzetek repedéseit, üregeit, ahol aztán megszilárdulva érctelepek alkottak. Ezeket kutató, harántoló vágatok, tárók találhatóak itt a környéken, Parádfürdőn és Recsken.

  • 1. Etelka-táró: Az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Réz- és ezüstércet termeltek ki itt.
  • 2. Vaskapu-ereszke
  • 3. Mélyszinti kutatás
  • 4. Timsós-táró
  • 5. Szent István-csevice
  • 6. Ördöggátak
  • 7. Ilona-völgyi homokkő feltárás
  • 8. Ilona-völgyi-vízesés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés