Főmenü megnyitása

Az ingók, ingó dolgok (latinul: res mobiles) azon dolgok, melyek állaguk sérelme nélkül egy helyről egy másikra áttehetők, elmozdíthatók. Köznapi kifejezéssel: ingóságok. Az ingó-ingatlan fogalompár a dolgokat a természeti tulajdonságuk szerint osztja két részre, nevezetesen az állagsérelem nélküli elmozdíthatóság alapján.

Az ingó fogalmaSzerkesztés

A magyar polgári törvénykönyv nem határozza meg az ingó fogalmát. A polgári jogban az ingók meghatározására általában negatív módszert használnak; a törvénykönyvek rendszerint az ingatlan fogalmát definiálják, és az ezen kívüli dolgokat tekintik ingóknak. Az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat ingatlanként határozta meg a telkeket, a föld felületének egyes részeit, alkotórészeikkel együtt, minden más dolgot ingónak tekintett. Frank Ignác szerint ingó az, "amit kár nélkül lehet a helyéből mozdítani és tovább vinni lehet."

Az ingók mint jogi fogalom történeteSzerkesztés

Ezt a felosztást először a római jog ingó (res mobiles) és ingatlan (res immobiles) alkalmazta a klasszikus kor végén. Az ingó és ingatlan megkülönböztetése a rendi jogban vált jelentőssé. A középkorban az ingatlant különös szabályozás alá vonták, míg az ingók kisebb gazdasági jelentőségük miatt háttérbe szorultak, ennek oka, hogy a föld - mint a legfontosabb termelési egység volt az alapja a feudális társadalomnak. Napjainkban is az ingatlanok - általában földek, telkek - különös szabályozás alá esnek, mivel csak korlátozott mennyiségben állnak az emberek rendelkezésére, míg az ingó dolgok elvileg korlátlanul előállíthatók.

Az ingatlan és az ingók közti főbb különbségekSzerkesztés

Az ingó tulajdonjoga az ingó dolog átvételével (jogérvényes birtokbavétellel) szerezhető meg. Magyarországon eltérő időtartammal történik az ingók-ingatlanok elbirtoklása is (ingók: 10 év, ingatlanok: 15 év). Kereskedelmi ügyletek tárgya pedig csak ingó dolog lehet. "Az ingókra vonatkozó tulajdonjog az ingatlanokkal összehasonlítva általában szabadabb, teljesebb, mivel az ingók a vagyoni-áruviszonyoknak sokkal elevenebbb tárgyai, mint az ingatlanok."[1]

ForrásokSzerkesztés

  1. Lenkovics Barnabás: Dologi jog. Bp. 2001. 40. oldal

Külső hivatkozásokSzerkesztés