Ingeborg Drewitz
Ingeborg Drewitz, születési nevén Ingeborg Neubert (Berlin, 1923. január 10. – Berlin, 1986. november 26.) német író, egyetemi oktató. Műveiben „nagy társadalmi keresztmetszeteket készített”.[7]
| Ingeborg Drewitz | |
 | |
| Született | 1923. január 10.[1][2][3][4][5] Berlin |
| Elhunyt | 1986. november 26. (63 évesen)[1][6][2][4][5] Berlin |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Humboldt Egyetem |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Friedhof Zehlendorf |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ingeborg Drewitz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és pályafutása szerkesztés
1941-ben végzett a Königin-Luise-Schule középiskolában érettségizett, majd a Friedrich-Wilhelm Egyetemen (ma Humboldt Egyetem) szerzett diplomát német irodalom, történelem és filozófia szakon.[8] Disszertációját Erwin Guido Kolbenheyer költő munkásságáról írta Die dichterische Darstellung ethischer Probleme im Werke Erwin Guido Kolbenheyers címmel.[9]
1973 és 1980 között a Szabad Berlini Egyetem Zsurnalisztikai Intézetében oktatott.[10]
1955-ben jelent meg Alle Tore waren bewacht című drámája. Ez volt az első olyan német színmű, amely a koncentrációs táborok állapotaival foglalkozott.[11]
Gestern war heute: Hundert Jahre Gegenwart című regénye kötelező olvasmány Baden-Württemberg középiskoláiban a 12. évfolyamban. A regény nők életét követi nyomon a 20. században három generáción keresztül.[12]
Művei szerkesztés
Regények szerkesztés
- Der Anstoß. Bremen: Schünemann 1958
- Das Karussell. Göttingen: Sachse & Pohl 1969
- Oktoberlicht oder Ein Tag im Herbst. München: Nymphenburger 1969
- Wer verteidigt Katrin Lambert? Stuttgart: Werner Gebühr 1974
- Das Hochhaus. Stuttgart: Werner Gebühr 1975
- Gestern war heute: Hundert Jahre Gegenwart 1978
- Eis auf der Elbe. Tagebuchroman. Düsseldorf: Claassen 1982
- Eingeschlossen. Düsseldorf: Claassen 1986. NA: München: Goldmann TB 1988
- magyarul megjelent
- Jég az Elbán (Eis auf der Elbe). Magvető (1988). ISBN 9631410706; fordította: Gergely Erzsébet
Ismeretterjesztő művek szerkesztés
- Die dichterische Darstellung ethischer Probleme im Werke Erwin Guido Kolbenheyers. Berlin: Univ. Diss. 1945
- Berliner Salons: Gesellschaft und Literatur zwischen Aufklärung und Industriezeitalter. Berlin: Haude & Spener, Schriftenreihe: Berlinische Reminiszenzen Bd. 7, 1965
- Leben und Werk von Adam Kuckhoff. Berlin: Friedenauer Presse, 1968
- Bettine von Arnim. Romantik – Revolution – Utopie. Biographie. Düsseldorf/Köln: Diederichs 1969 – Hildesheim: Claassen, 1992
- Zeitverdichtung: Essays, Kritiken, Portraits; gesammelt aus 2 Jahrzehnten. Wien/München/Zürich: Europaverlag, 1980
- Kurz vor 1984. Stuttgart: Radius-Verlag, 1981
- Schrittweise Erkundung der Welt. Reise-Eindrücke. Wien u.a. : Europaverlag, 1982
- Unter meiner Zeitlupe. Porträts und Panoramen. Wien u.a. : Europaverlag, 1984
- Junge Menschen messen ihre Erwartungen aus, und die Messlatten stimmen nicht mehr – die Herausforderung: Tod. Stuttgart: Radius-Verlag, 1986
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ VIL
- ↑ Becker-Cantarino−Stephan 17. o.
- ↑ Becker-Cantarino−Stephan 19. o.
- ↑ Becker-Cantarino−Stephan 424. o.
- ↑ berlin.de Archiválva 2013. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. — Who was Ingeborg Drewitz?
- ↑ Virtuelles Projekt "Gestern war heute" am ZAWiW (német nyelven). Ulmi Egyetem. [2001. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források szerkesztés
- ↑ Becker-Cantarino−Stephan: szerk.: Barbara Becker-Cantarino, Inge Stephan: "Von der Unzerstörbarkeit des Menschen": Ingeborg Drewitz im literarischen und politischen Feld der 50er bis 80er Jahre. Peter Lang, 19. o. (2005). ISBN 9783039104291
- ↑ VIL: Világirodalmi lexikon XIX.: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1996. 314. o. ISBN 963-05-7385-7
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ingeborg Drewitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
