Irk Károly
Irk Károly (Csernátfalu, 1882. augusztus 28. – Budapest, 1924. július 1.) vegyészmérnök, biokémikus. Az első magyarországi gyógynövénykutató intézet alapítója, Irk Albert (1884–1952) jogász, kriminológus bátyja.
Irk Károly | |
Született | 1882. augusztus 28. Csernátfalu |
Elhunyt | 1924. július 1. (41 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | vegyészmérnök, biokémikus |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (27/1-2-20)[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésFelsőfokú tanulmányait előbb a kolozsvári, majd a budapesti tudományegyetem kémia szakán folytatta, bölcsészdoktori oklevelét végül 1905-ben szerezte meg Budapesten. 1907-től a kolozsvári Gazdasági Akadémián oktatott tanársegédként. 1908-ban az intézmény szervezeti keretén belül megalapította az ország első gyógynövény-kísérleti állomását. 1914-ben állami ösztöndíjjal németországi tanulmányutat tett, amelynek során a német gyógynövény- és illóolajiparról szerzett közelebbi ismereteket. 1915-től a földművelésügyi minisztérium kísérleti osztályának munkatársaként dolgozott, ezzel párhuzamosan korai haláláig az 1918-ban megalakult fővárosi Gyógynövénykutató Intézet tudományos-szakmai munkáját irányította igazgatóként.
Síremlékét 2010 tavaszára emeltette a Fiumei Úti Sírkertben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.[2][3]
Munkássága
szerkesztésMunkásságával megvetette a magyarországi gyógynövényipar alapjait. Kutatásaiban és írásaiban növényi biokémiával, gyógynövényipari kémiai eljárásokkal és a gyógynövénytermelés gazdasági hasznával foglalkozott.
Főbb művei
szerkesztés- A gázok abszorpció-koefficienseinek a hőmérséklettel való változása sóoldatokban, Budapest, 1905.
- A magyar borsosmenta olaj mentholtartalmáról, Budapest, 1910 (Baintner Ferenccel).
- Adatok a bivaltejek vizsgálatához, Budapest, 1910 (Baintner Ferenccel).
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 779. o.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 484. o. ISBN 963-547-414-8