Irk Albert

(1884–1952) jogász, kriminológus

Irk Albert (Csernátfalu, 1884. augusztus 18.Pécs, 1952. október 21.[2]) jogász, kriminológus, az állam- és jogtudomány kandidátusa (1952). A magyar büntetőjogra és nemzetközi jogra vonatkozó elméleti munkássága mellett a magyarországi kriminológia úttörő alakja volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Irk Károly (1882–1924) vegyészmérnök öccse.

Irk Albert
1923-ban
1923-ban
Született 1884. augusztus 18.[1]
Csernátfalu
Elhunyt 1952. október 21. (68 évesen)[1]
Pécs
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász
Tisztsége egyetemi tanár
Iskolái Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1908)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Brassóban érettségizett.[2] Jogtudományi doktori oklevelét 1908-ban szerezte meg a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen.[2] 1910–1911-ben állami ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen, Franz von Liszt kollégiumában képezte tovább magát kriminológiából. Hazatérését követően, 1912-től 1917-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztségviselője volt, egyúttal 1913-ban a kolozsvári egyetemre kinevezték mint a magyar büntetőjog magántanárát. 1917–1919-ben a nagyváradi jogakadémia rendes tanáraként működött,[2] majd 1922-től 1948-as nyugdíjazásáig a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az anyagi büntetőjog és a bűnvádieljárás-jog nyilvános rendes tanáraként,[2] valamint a magyar közjog és politika jogosított tanáraként oktatott.[2] 1924–1925-ben és 1935–1936-ban a pécsi egyetem jog- és államtudományi karának dékáni tisztét töltötte be.

Munkássága szerkesztés

A magyar büntetőjog számos aspektusával foglalkozott, elsősorban jogbölcseleti szempontból tette módszertani kritika tárgyává a büntetőjog és a bűnvádi eljárások egyes, megfogalmazása szerint racionális és irracionális elemeit. Nemzetközi jogi tanulmányokat is végzett, különösen egy nemzetközi büntetőbíróság jogelméleti kérdései foglalkoztatták. A magyarországi kriminológiai kutatások, azon belül is a bioszociológiai – azaz a társadalmi jelenségeket biológiai tényezőkre visszavezető – irányzat első jelentős magyarországi képviselője. 1912-ben megjelent monográfiájában Magyarországon elsőként foglalta össze a kriminológiai iskolákat, s ezek tükrében áttekintette a hazai bűnözés szociológiáját. Az általa kidolgozott elméletben a bűnözés és a bűncselekmények két alaptípusát különböztette meg: az embertől független külső tényezők előidézte akut kriminalitást, valamint a biológiai (genetikai és/vagy pszichológiai) meghatározottságú krónikus kriminalitást. Korának bűnözési helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az akut kriminalitás volumene nagyobb, azaz a bűnelkövetések jelentős részét társadalmi tényezők motiválják, s a szociális helyzet javulásával a bűnözés is visszaszorul.

Tudományos eredményei elismeréseként 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, de 1989-ben levelező tagságát – posztumusz – visszaállították.[2] 1932-től a Szent István Akadémia rendes tagja volt.

Főbb művei szerkesztés

  • Kriminológia, Budapest, 1912
  • A bűnsegély és társtettesség fogalmi elhatárolása, Kolozsvár, 1913
  • A büntetőjog átalakulása, Kolozsvár, 1915
  • Nemzetközi jog, Budapest, 1918
  • A Nemzetek Szövetsége, Budapest, 1921 (Második kiadás: 1926)
  • Az új nemzetközi jog, I–II. köt., Budapest, 1923–1925
  • A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája, Pécs, 1926
  • A nemzetközi jog tudománya, Pécs, 1927
  • A magyar anyagi büntetőjog, Pécs, 1928
  • Irk Albert összegyűjtött tanulmányai a büntetőjog és a nemzetközi jog köréből, Pécs, 1928
  • Bevezetés az új nemzetközi jogba, Pécs, 1929
  • Probleme der Völkerrechtswissenschaft, Budapest, 1930
  • A magyar büntető perjog vezérfonala, Budapest, 1931
  • Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban, Pécs, 1933
  • A nemzetközi bűncselekmény és büntetőbíróság eszméje, Budapest, 1934
  • A büntetőjog racionális és irracionális elemei, Budapest, 1938
  • Schopenhauer jogfilozófiája, Budapest, 1939

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06810.htm, Irk Albert, 2017. október 9.
  2. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 335. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap