Főmenü megnyitása

Irk Albert (Csernátfalu, 1884. augusztus 18.Pécs, 1952. október 21.[1]) jogász, kriminológus, az állam- és jogtudomány kandidátusa (1952). A magyar büntetőjogra és nemzetközi jogra vonatkozó elméleti munkássága mellett a magyarországi kriminológia úttörő alakja volt. 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Irk Károly (1882–1924) vegyészmérnök öccse.

Irk Albert
Született 1884. augusztus 18.
Csernátfalu
Elhunyt 1952. október 21. (68 évesen)
Pécs
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogász,
kriminológus,
egyetemi oktató

ÉleteSzerkesztés

Brassóban érettségizett.[1] Jogtudományi doktori oklevelét 1908-ban szerezte meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen.[1] 1910–1911-ben állami ösztöndíjjal a berlini Humboldt Egyetemen, Franz von Liszt kollégiumában képezte tovább magát kriminológiából. Hazatérését követően, 1912-től 1917-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztségviselője volt, egyúttal 1913-ban a kolozsvári egyetemre kinevezték mint a magyar büntetőjog magántanárát. 1917–1919-ben a nagyváradi jogakadémia rendes tanáraként működött,[1] majd 1922-től 1948-as nyugdíjazásáig a pécsi Erzsébet Egyetemen az anyagi büntetőjog és a bűnvádieljárás-jog nyilvános rendes tanáraként,[1] valamint a magyar közjog és politika jogosított tanáraként oktatott.[1] 1924–1925-ben és 1935–1936-ban a pécsi egyetem jog- és államtudományi karának dékáni tisztét töltötte be.

MunkásságaSzerkesztés

A magyar büntetőjog számos aspektusával foglalkozott, elsősorban jogbölcseleti szempontból tette módszertani kritika tárgyává a büntetőjog és a bűnvádi eljárások egyes, megfogalmazása szerint racionális és irracionális elemeit. Nemzetközi jogi tanulmányokat is végzett, különösen egy nemzetközi büntetőbíróság jogelméleti kérdései foglalkoztatták. A magyarországi kriminológiai kutatások, azon belül is a bioszociológiai – azaz a társadalmi jelenségeket biológiai tényezőkre visszavezető – irányzat első jelentős magyarországi képviselője. 1912-ben megjelent monográfiájában Magyarországon elsőként foglalta össze a kriminológiai iskolákat, s ezek tükrében áttekintette a hazai bűnözés szociológiáját. Az általa kidolgozott elméletben a bűnözés és a bűncselekmények két alaptípusát különböztette meg: az embertől független külső tényezők előidézte akut kriminalitást, valamint a biológiai (genetikai és/vagy pszichológiai) meghatározottságú krónikus kriminalitást. Korának bűnözési helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy az akut kriminalitás volumene nagyobb, azaz a bűnelkövetések jelentős részét társadalmi tényezők motiválják, s a szociális helyzet javulásával a bűnözés is visszaszorul.

Tudományos eredményei elismeréseként 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza, de 1989-ben levelező tagságát – posztumusz – visszaállították.[1] 1932-től a Szent István Akadémia rendes tagja volt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Kriminológia, Budapest, 1912.
  • A bűnsegély és társtettesség fogalmi elhatárolása, Kolozsvár, 1913.
  • A büntetőjog átalakulása, Kolozsvár, 1915.
  • Nemzetközi jog, Budapest, 1918.
  • A Nemzetek Szövetsége, Budapest, 1921.
  • Az új nemzetközi jog, I–II. köt., Budapest, 1923–1925.
  • A büntetőjogi alapfogalmak módszertani kritikája, Pécs, 1926.
  • A nemzetközi jog tudománya, Pécs, 1927.
  • A magyar anyagi büntetőjog, Pécs, 1928.
  • Irk Albert összegyűjtött tanulmányai a büntetőjog és a nemzetközi jog köréből, Pécs, 1928.
  • Bevezetés az új nemzetközi jogba, Pécs, 1929.
  • Probleme der Völkerrechtswissenschaft, Budapest, 1930.
  • A magyar büntető perjog vezérfonala, Budapest, 1931.
  • Az individualizmus és kollektivizmus gondolatköre a büntetőjogban, Pécs, 1933.
  • A nemzetközi bűncselekmény és büntetőbíróság eszméje, Budapest, 1934.
  • A büntetőjog racionális és irracionális elemei, Budapest, 1938.
  • Schopenhauer jogfilozófiája, Budapest, 1939.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 335. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Felhasznált forrásSzerkesztés