Izland művészete alatt a szigetország lakóinak művészetét értjük.

Izlandi Szűz Mária-oltár 1275–1300 k. (Koppenhága, Nemzeti Múzeum)
1847-ben épült templom (Reykjavík)

Az izlandi művészet első jelentősebb virágkora a 11-13. század, amikor számos festett kódex, iparművészeti tárgy készült. Kedvelt dísz volt a szalagfonat és a spirál. A művészetre is rossz hatással volt azonban, hogy Norvégiával és Dániával egyesítették; műkincseit ez idő alatt széthordták, jelentősebb megrendelői kör nem alakult ki. A 14-19. század között az izlandi művészet népművészetként élt tovább.

A 19. században az európai függetlenségi törekvések hatása Izlandon is mutatkozott. A 19-20. század fordulóján létrejött művészcsoportosulások fő témája a nép volt.

Az izlandi nemzeti építészet a historizmus virágkorában született (reykjavíki parlament, 1880; Nemzeti Színház). A 20. századi építészet jellemző példái az Izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, a Hallgrímskirkja, szállodák, stb.

Jelentősebb művészek szerkesztés

Festők szerkesztés

Kortárs művészek szerkesztés

Szobrászok szerkesztés

Építészek szerkesztés

Zenészek szerkesztés

Színészek szerkesztés

Koreográfusok szerkesztés

Források szerkesztés

  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Icelandic artists című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.