Főmenü megnyitása

Az izlandi kerceréce (Bucephala islandica) a lúdalakúak rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Izlandi kerceréce
Barrows.goldeneye.male.010107.arp.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Bucephala
Faj: B. islandica
Tudományos név
Bucephala islandica
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Izlandi kerceréce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Izlandi kerceréce témájú médiaállományokat és Izlandi kerceréce témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német ornitológus írta le 1789-ben, az Anas nembe Anas islandica néven.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Kanadában, Észak-Amerika északnyugati részén és Izlandon költ. Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mérsékelt övi erdők, tengerpartok és édesvizű tavak. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 42–53 centiméter, a szárnyfesztávolsága 67–84 centiméter, a hím testtömege 1000–1387 gramm, a tojó kicsit kisebb 638–1056 gramm.[3] Nagyon hasonlít az ismertebb kercerécéhez. A gácsér nászruhája fekete és fehér, fejtető tollai üstökszerűen megnyúltak. Csőre mögött jellegzetes fehér folt található.

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Tápláléka főként állati eredetű, rovarokkal és azok lárváival, puhatestűekkel és rákokkal táplálkozik. Táplálékát, akár 8 méteres mélységben, kövek alatt keresgéli.

SzaporodásaSzerkesztés

A fészekalj 10-14 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekvő. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 29.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 29.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. április 29.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. április 29.)

További információkSzerkesztés