Izoszorbid-dinitrát
Az izoszorbid-dinitrát (ISDN, INN: isosorbide dinitrate) angina pectoris elleni gyógyszer. Akut angina ellen a glicerin-trinitráthoz hasonlóan nyelv alatt vagy spray formájában adják be. A glicerin-trinitrátnál lassabb a hatásbeállása, ezért akut anginás epizódok kezelésére inkább az előbbit alkalmazzák.
| |||
| Izoszorbid-dinitrát | |||
| IUPAC-név | |||
| 2,5-di-O-nitro-1,4:3,6-dianhidro-d-glucitol | |||
| Más nevek | (3R,3aS,6S,6aS)-hexahidrofuro[3,2-b]furán-3,6-diil-dinitrát
<--Hasonló vegyületek--> | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 87-33-2 | ||
| PubChem | 6883 | ||
| ChemSpider | 6619 | ||
| DrugBank | APRD00455 | ||
| KEGG | D00516 | ||
| ChEBI | 6061 | ||
| ATC kód | C01DA08, C05AE02 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | MOYKHGMNXAOIAT-JGWLITMVSA-N | ||
| UNII | IA7306519N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H8N2O8 | ||
| Moláris tömeg | 236,136 g/mol | ||
| Farmakokinetikai adatok | |||
| Biohasznosíthatóság | 10–90%, átlagosan 25% | ||
| Metabolizmus | máj | ||
| Biológiai felezési idő |
1 óra | ||
| Kiválasztás | vese | ||
| Terápiás előírások | |||
| Jogi státusz | receptköteles | ||
| Terhességi kategória | C (US) | ||
| Alkalmazás | orális | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Izoszorbid-mononitrát | ||
Lassan felszívódó formáját az angina megelőzésére használják.
Aktív metabolitja az izoszorbid-mononitrát, melyet ebben a formában is adnak angina ellen.
Alkalmazás szerkesztés
Előrehaladott stádiumú, más szerekre nem eredményesen kezelt betegekben hidralazinnal kombinációban alkalmazzák, ha valamilyen ok miatt (ellenjavallat vagy intolerancia) sem ACE gátlók, sem angiotenzin receptor blokkolók nem alkalmazhatók, ill. a beteg nem reagál ezekre megfelelően.[1][2]
A nitrátok általában nem alkalmasak hosszú idejű kezelésre (az angina megelőzésére) a részleges tolerancia miatt. Az izoszorbid-dinitrát elhúzódó hatású változata 12 óránál ritkább kezelés esetén bizonyítottan tolerancia kialakulásához vezet, az ennél sűrűbb alkalmazásra viszont még nem készültek klinikai vizsgálatok.
A nitráttolerancia elkerülésére az intermittáló kezelési forma ajánlott (napi 10–12 óra nitrátmentes periódus beiktatása, amely alatt egyéb antianginás gyógyszert kap a beteg, a tapasztalatok szerint ui. e nélkül ebben a periódusban gyakoribbak az ischaemiás epizódok).
A nitrátkezelés különösen előnyös anginához társuló balkamra-diszfunkció vagy szívelégtelenség esetén.
A nitrátok bizonyítottan csökkentik az anginás panaszokat, javítják a betegek terhelhetőségét, azonban az életkilátásokra gyakorolt kedvező hatásuk nem igazolt.
Ellenjavallatok, mellékhatások szerkesztés
A nitrátok relatíve kontraindikáltak bal kamrai kiáramlási obstrukcióval járó betegségekben, így hipertrófiás obstruktív cardiomyopathiában[3] vagy súlyos aortaszűkületben, a syncope[4] veszélye miatt. A nitrátok és a merevedési zavar kezelésére használatos PDE-5 gátlók(en)[5] (Viagra, tadalafil, vardenafil) közötti kölcsönhatás miatt e szerek együttes adása nem javasolt.
A nitrátok leggyakoribb mellékhatása a fejfájás, mely az adag helyes megválasztásával (fokozatos emelésével) csökkenthető, és a kezelés során általában meg is szűnik.
Hatásmód szerkesztés
Az angina a szív koszorúereinek oxigénhiánya által kiváltott mellkasi fájdalom. A nitrátkészítmények (glicerin-trinitrát, izoszorbid-dinitrát, és az akut roham kezelésére nem használt izoszorbid-mononitrát[6]) lebontásakor nitrogén-monoxid szabadul fel, mely ellazítja az erek simaizmait. Az erek kitágulása következtében a szív könnyebben tudja a vért pumpálni, ezért oxigénigénye csökken, ugyanakkor a koronáriaerek tágulása révén a szívizom vérellátása is javul.
A nitrátok elsősorban a vénás oldalon fejtik ki értágító hatásukat, ezáltal csökkentik a jobb szívfél vénás beáramlását, a tüdőverőér nyomását, a tüdő kapilláris éknyomást, valamint a bal pitvar nyomását, és a diasztolés beáramlás mérséklése révén csökkentik a bal kamra diasztolés volumenét és nyomását, a bal kamra előterhelését. Csak nagyobb dózisban és akkor is kisebb mértékben mérséklik az arteriolák[7] rezisztenciáját.
Készítmények szerkesztés
A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben nagyon sok izoszorbid-dinitrát-tartalmú készítményt kínál.[8]
Bár a szer kifejlesztésében magyar kutatók is részt vettek,[9] a Rigedal 1993-as kivonása óta Magyarországon nincs forgalomban.[10] A Rigedalt más országokban továbbra is forgalmazzák.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Gyógyszeres kezelés szívelégtelenségben (Magyar Nemzeti Szívalapítvány)
- ↑ A stabil angina pectoris diagnosztikájának és terápiájának finanszírozási protokollja (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 15. pont)
- ↑ Cardiomyopathia: szívizombántalom
- ↑ Syncope: időleges eszméletvesztés az agyi vérellátás múló elégtelensége miatt.
- ↑ Az 5-ös típusú foszfordiészteráz enzim gátlói.
- ↑ A világ bizonyos részein használatos még a pentaeritritol-tetranitrát és az erythritol tetranitrate(en)
- ↑ Arteriola: kis artéria (verőér)
- ↑ Isosorbide Dinitrate (DrugBank)
- ↑ Schőn István: Visszaemlékezés Kisfaludy Lajos, az MTA levelező tagja halálának 10. évfordulóján
- ↑ Isosorbide dinitrate[halott link] (OGYI)
Források szerkesztés
- Dr. Szilvássy Zoltán: Nitrát kezelés: az endogén NO szupplementációja iszkémiás szívbetegségben (Előadás a Debreceni Kardiológiai Napokon, 2000. március 2-4.)
- Dékány Miklós: Direkt vasodilatatorok és digitálisz alkalmazása krónikus szívelégtelenségben[halott link] (Lam-Tudomány)
- Czuriga István és Jánosi András: A stabil angina pectoris (drDiag)
- Czuriga István, Dékány Miklós, Édes István, Lengyel Mária, Mohácsi Attila, Nyolczas Noémi: A krónikus szívelégtelenség diagnózisa és kezelése (drDiag)
További információk szerkesztés
- Dr. Nyolczas Noémi, Dr. Dékány Miklós, Dr. Szabó Barna: A direkt vazodilatátorok szerepe a krónikus szisztolés szívelégtelenség korszerű kezelésében (Orvostovábbképző Szemle különszám, 2009. április.)
- Genomra szabott gyógyszereké a jövő Archiválva 2020. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Betegszoba)