Főmenü megnyitása

A szívizomzat oxigénfogyasztását alapvetően a szívfrekvencia, a szívüregi nyomás, a szívizom-összehúzódás erőssége és a myocardium (szívizom) tömege határozza meg. Abban az esetben, ha hosszan tartó kritikus oxigénszint-csökkenés következik be, létrejön egy terület irreverzibilis (visszafordíthatatlan) sérülése, elhalása, amit myocardiális infarctusnak nevezünk. Angina pectoris során a szívizom oxigénigénye és a koszorúerek oxigénkínálata közötti egyensúlyzavar spontán, illetve gyógyszerek hatására rendeződik, így nem alakul ki visszafordíthatatlan szívizomelhalás.

OkaiSzerkesztés

  • Oxigénigény fokozódása:
    • Fizikai és emocionális (lelki) terhelés
    • Hyperthyreosis (fokozott pajzsmirigyműködés) és lázas állapot, a felgyorsult szöveti anyagcsere
    • A szívizom hypertrophiája (megnagyobbodás)
    • Szívizom-összehúzódást gyorsító gyógyszerek
  • Oxigénkínálat csökkenése:
    • A hemoglobin artériás oxigénszállítási, vagy oxigén leadási zavara esetén
    • Jelentős hypotensio (alacsony vérnyomás)
    • Atherosclerotikus (érelmeszesedéses) plakk és azon kialakuló trombus (véralvadék)
    • A koszorúerek fokozott összehúzódása
    • Coronariaembólia

TüneteiSzerkesztés

Hasonlóak a szívizom-infarktuséhoz (szegycsont mögötti szorító-markoló-nyomó jellegű fájdalom). Jellegzetes kisugárzási helye van: ezek szerint kisugározhat a bal vállba, ill. karba (klasszikus esetben a bal kéz IV. ujjáig), kisugározhat még vállba lapockák közé, nyakba, az epigasztriumba (gyomorgödörbe). A fájdalomhoz gyakran fulladásérzés és halálfélelem társul. Gyakran kísérő tünet a gyengeség, illetve az ájulásérzet. A bőr sápadt, verejtékes, a vérnyomás rendszerint alacsony, de az infarktus kezdeti stádiumában az adrenalin felszabadulása miatt emelkedhet. Ez kiválthatja a beteg halálfélelmét is sőt, nem ritkán meg is történik, emiatt pszichikailag is súlyos az anginarohamos beteg helyzete.

KezeléseSzerkesztés

Több oldalról megközelíthető az, hogy milyen típusú vagy hatású gyógyszert kell szedni. Vannak ún. lassan felszívódó nitroglicerin-, ill nitrátkészítmények (pl. Nitromin, Nitrodur, Sustac, Sorbonit), melyeknek sok a hatóidejük (6-8 óra), mivel a bélhuzamból lassan szívódnak fel. Léteznek azonban Ca-antagonista gyógyszerek is (pl. Corontin forte, Sensit, Corinfar, Nifedipin, Verapamil). Ezek speciálisan gátolják, illletve szabályozzák a kalcium az erekbe, de főként a szívizomba való belépését, mivel anginás roham esetén túl sok Ca van az erekben. A hatása következtében a szívizomrostok kisebb erővel húzódnak össze, az erek pedig kitágulnak, ezáltal az oxigénhiány csökken, leállítja a rohamot. A 3. gyógyszerfajta a béta-receptor-blokkoló (pl. Trasicor, Propranolo, Tobanum). Ezek a béta-antagonista gyógyszerek az idegrendszeri katekolamin hatásokat kivédik, és ezáltal csökken vagy megszűnik a szív oxigénfelhasználása. Az összes gyógyszer, melyet szívgyógyászatban használnak, beleértve tehát ezeket is, csak orvos rendelheti el. Azonban arra is törekedni kell nem utolsó sorban, hogy a fizikai és pszichikai megerőltetéseket minimalizálni kell az anginás betegeknek, illetve a rizikófaktorok (vérzsírszint, vérnyomás, dohányzás, elhízás, stb.) szigorú betartása, hiszen ez elsősorban az antianginás-kezelés.