József (Jákob fia)

József héberül: יוֹסֵף ) bibliai szereplő, Jákob és Ráhel idősebbik fia.

József
Született	i. e. 1562 Haran
Elhunyt	i. e. 1452 (109-110 évesen) Egyiptom
Házastársa	Aszenáth
Gyermekei	Manassze Efraim
Szülei	Ráhel Jákob
Foglalkozása	álomfejtés köztisztviselő
Sírhely	Joseph's Tomb
A Wikimédia Commons tartalmaz József témájú médiaállományokat.

James Tissot: József Egyiptomban, a bátyjával, Júdával beszélget

Az ószövetségi történet szerint mivel ő volt apja kedvenc fia, féltestvérei irigységből eladták rabszolgának. József álmokat látott, amikben a testvérei leborultak előtte. Egyiptomba került, ahol a fáraó főemberének, a testőrök parancsnokának Potifárnak a szolgája lett. Jó viszonyba került gazdájával. Gazdájának felesége megpróbálta elcsábítani, majd mikor József ellenállt neki, a feleség megvádolta, hogy József megpróbálta megerőszakolni. Potifár a börtönbe vetette Józsefet. Ez a motívum egy, a korabeli világban rendkívül elterjedt mítosz, az Asertu és Baál (hettita Aszerdusz és a Viharisten, ugariti Atirat és Baál, föníciai Asera és Baál). Az istennő neve összevethető József feleségének nevével, Aszenáthhal.

Bartolome Esteban Murillo: József és Potifár felesége

József börtönbe került, ahol megfejtette két rab álmát: az egyikre kivégzés várt, a másikat szabadon bocsátották. Az egyik a fáraó pékmestere, a másik a fáraó főpohárnoka volt. Mikor ez bekövetkezett, József arra kérte a főpohárnokot, hogy ne felejtse el megemlíteni ezt a fáraónak. A pohárnoknak mégis kiment a fejéből és csak két év múlva emlékezett vissza, mikor a fáraónak különös álmai voltak. A pohárnok javaslatára a fáraó hívta Józsefet, hogy fejtse meg álmát, amely így hangzott: a Nílusból hét szép, jól táplált tehén lépett elő és legelészet az ártéren. Majd felbukkant hét satnya, ronda tehén, akik elnyelték a kövéreket, de éppoly hitvány jószágok maradtak. A másik álomban a fáraó hét bőtermő kalászt látott, amit viszont elnyelt hét aszott kalász, de azok is éppoly hitványak maradtak. József elmagyarázta, hogy a két álom ugyanazt takarja és a jövendőt mondja a fáraónak: a hét hízott tehén és hét bő kalász hét bő esztendő, míg a hét girhes tehén és hét satnya kalász hét szűk esztendő Egyiptom földjén. Nem szabad hát fecsérelni a javakkal, hanem raktározni, hogy legyen elég az ínség idejére. A fáraó és főemberei elcsodálkoztak a megfejtésen és megtetszett nekik József okossága, s megnyerő megjelenése, ezért a fáraó országa helytartójává tette, s átadta pecsétgyűrűjét és aranyláncát. Majd megparancsolta az embereknek, hogy fogadjanak szót Józsefnek.

Így Egyiptom tudott élelmet raktározni József vezetése, és mikor a egész térségben bekövetkezett az éhínség, József apja és testvérei is a családjaikkal együtt bevándoroltak, hogy ne haljanak éhen. Jákob leszármazottaiból - a Biblia alapján - később rabszolgák lettek és Mózes vezetésével hagyták el végül az országot.

A fáraó Józsefnek a héber neve helyett a Czafenát-Pahneákh egyiptomi nevet adományozta aminek jelentése: élők eledele, élet kenyere, kenyérosztó. Felesége Aszenáth volt, Ré héliopoliszi főpapjának a lánya; két fiuk, Efraim és Manassze két zsidó törzs ősatyja lett. József története szerepel a Koránban is.

József 30 évesen került nagy hatalomra Egyiptomban és 110 éves koráig élt valószínűleg Kr. e. 1750 - 1600 között. Halála után a testét bebalzsamozták, amelyet később a zsidók, Egyiptomból való kivonulásuk idején magukkal vittek és végül a kánaáni Szikem közelében temették el.

Kapcsolódó cikkek

• Az ókori Izrael törzsei

Források

• Bibliai nevek és fogalmak, 8. kiadás, Evangéliumi Kiadó
• The Wall Chart of World History, Bracken Books Kiadó, 1989.