Szikem ókori kánaáni város Palesztina területén a Garizim és Ebal hegyek közötti völgyben. A mai ciszjordániai Náblusz közvetlen szomszédságában, tőle délkeletre a Tell Baláta nevű domb takarja a romjait.

Szikem
NévváltozatokSikem, Shikem, Szichem
AlapításKr. e. 3. évezred
MegszűnésKr. e. 2. század
Okaa Makkabeusok elpusztítják
Lakóikánaánita népek
zsidók
szamaritánusok
Beszélt nyelvekhéber
arameus
arab
Elhelyezkedése
Szikem (Izrael)
Szikem
Szikem
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 12′ 11″, k. h. 35° 18′ 40″32.203056°N 35.311111°EKoordináták: é. sz. 32° 12′ 11″, k. h. 35° 18′ 40″32.203056°N 35.311111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szikem témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés

Már a rézkőkorban telepedtek le itt emberek, de ebből a korból nincsenek régészeti emlékek. A régészeti feltevések szerint Kr. e. 4. évezredben már város állhatott itt.

Kr. e. 19. század közepén egyiptomi feliratok úgy említik Szikemet, mint amelynek döntő fontossága van Észak-Kánaán birtoklása szempontjából. Kánaánita városként a bibliai Teremtés könyvében is említve van.[1]

A zsidók kánaáni honfoglalása után Izrael legfontosabb istentiszteleti helye és a törzsszövetség központja. Roboám a szikemi országgyűlésen kényszerítette ki Izrael kettészakadását. Szikem az északi, Izraeli Királyság királyainak első székhelye lett. I. Jeroboám aztán Tircába tette át a fővárost. Miután Omri megalapította a közelben Szamária városát, Szikem szerepe egyre inkább háttérbe szorult.

Az asszír hódítás idején, Kr. e. 724-ben Szikemet feldúlták a megszálló seregek. Majd akkor éledt újjá a város, amikor a nagy birodalom más tartományaiból idegen népcsoportokat telepítettek a területre, de ekkor már csak egy szerény, vidéki jellegű város maradt. Később, amikor Nagy Sándor meghódította Szamáriát, sokan menekültek el Szikembe, és a város lett a központja a szamaritánus közösségnek. Ők a város melletti Garizim hegyen saját templomot építettek.

A hasmoneus Johannesz Hürkánosz kb. Kr. e. 128-107 körül lerombolta a várost (és a Garizim-hegyen álló templomot). Utána már soha nem épült újra. Mintegy 200 évvel később Vespasianus római császár egy új várost alapított Szikemtől mintegy 2 km-re Flavia Neapolis néven. Ez később, az arab hódítóktól a Náblusz nevet kapta és napjainkban Ciszjordánia 2. legnagyobb települése.

Jákob kútja

szerkesztés

Az egykori Szikemtől pár km-re volt a Jákob-kútja, amely az evangéliumokban van említve, ahol Jézus beszélgetett a szamáriai asszonnyal.[2]

Az Ószövetségségben Jákob területeként van említve a hely, de kutat Mózes könyve nem említ.[3]

Ma Náblusz délkeleti részén található a helyszín, a Bir Ya'qub ortodox kolostor területén. Zarándokhely. Fölé a történelem során több alkalommal keresztény templomot emeltek, amely mindannyiszor elpusztult.

  1. Mózes 1. könyve 12:6
  2. Ján 4, 1 -
  3. 1. Móz. 33,19;

Külső hivatkozások

szerkesztés
  • Dr. Tóth Kálmán: A régészet és a biblia
  • Klaus Vogt: Stuttgarti Biblia kislexikon, 1974.
  • Kroll Gerhard: Jézus nyomában