József telefonközpont

A József telefonközpont (József főközpont) nagy méretű, eredetileg távközlési rendeltetésű ipari épület Budapest VIII. kerületében. Jelenleg szállodák üzemelnek benne.

József központ
József főközpont József Távbeszélő Üzem
A József központ a Horváth Mihály tér felől nézve
Település	Budapest VIII. kerülete
Cím	1082 Budapest, Horváth Mihály tér 17-19.
Építési adatok
Építés éve	1910–1917
Rekonstrukciók évei	1945 1950–1967 2010-es évek–2020
Építési stílus	eklektika
Védettség	műemlék
Tervező	Ray Rezső Vilmos
Építész(ek)	Ray Rezső Vilmos
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület ipari épület
Elhelyezkedése
József központ Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 24″, k. h. 19° 04′ 28″47.49, 19.074444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz József központ témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A József Központ megépítésére azért volt szükség, mert a Teréz központ (I. központ, ma Merkúr-palota) telefonvonal-előfizetőinek száma elérte a 21 000-et. Az új telefonközpontot 1910 és 1917 között építették a Horváth Mihály téren, tervezője a korszak neves építésze, Ray Rezső Vilmos volt. A 15 000 helyi előfizető és 480 helyközi áramkör számára készült épület esetében valósult meg az első jelentős állami vasbeton építkezés Magyarországon. A Magyar Építőművészet folyóirat 1917/10-12. száma részletesen beszámolt az építkezés menetéről, az Építő Ipar 1918/6-8. száma pedig műszaki kialakításáról.

1917. július 15-én helyezték üzembe, teljesen 1919. július 15-ére készült el, amikor már a nemzetközi központ is itt működött. A kézi kapcsolás automatizálásával 1921-től foglalkoztak. 1928-ban kapcsolták a budapesti hálózatba. Az 1932-re elkészült alközpontokkal az egész fővárosi hálózat automatizálttá vált.

1945-ben a távozóban lévő német katonák felrobbantották a géptermet. A háború után – nagyrészt a dolgozók segítségével – részlegesen helyreállították, még abban az évben kézi kapcsolással 900 előfizetőt csatlakoztattak. 1946-ban hoztak át a Teréz központból egy 5000-es kapacitású automata központot az épületbe, ami 1949-ig működött.

1950 és 1967 között hatszor bővítették – egy-egy alkalommal 4000-rel – a bekapcsolható állomások számát, végül 32 000-re nőtt a kapacitás. Négy kerületben (VIII., IX., X., XXI.) 18,36 km²-nyi területet látott el. Mellékközpontok létesítésével (Kispest, Kőbánya, Pesterzsébet, Pestlőrinc) 9600-zal csökkent az ide kapcsolt előfizetők száma. 1982-ben kezdték telepíteni a Belváros központhoz vezető 2205 méteres, 1984-ben a Ferenc központ irányába az 5862 méteres „átkérő kábelt” (ODÁR I. és II. rendszer).

A központ 82 éven át működött: 1999. január 13-án szűnt meg a működése. Ezt követően alkalmilag filmforgatásra adták bérbe. 2007-ben az akkori tulajdonos, a Matáv Rt. egyiptomi befektetőknek értékesítette, akik luxusszállodává akarták alakítani. Ez nem valósult meg, és az épület a spanyol hátterű MHC Kft. tulajdonába került. Végül hosszadalmas felújítási munkálatok után 2020 őszén ötcsillagos szállodák nyíltak meg benne Kozmo Luxury Hotel, Úttörő Luxury Suites, és Celine Residence Luxury Living néven.

Képtár

• 
• 
  A nemzetközi kapcsolóterem 1951-ben
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács.
• A magyarországi vezetékes távközlés kronológiája Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesülete (Hozzáférés: 2021. július 5.)
• https://jozsefvaros.hu/hir/75369/otcsillagos-telefonkozpont
• http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/jozsefvarosi-telefonkozpont-budapest
• https://egykor.hu/budapest-viii--kerulet/jozsefvarosi-telefonkozpont/2050
• https://pestbuda.hu/cikk/20161027_telefonkozpontbol_szalloda
• https://8.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/130221/volt-matav-szekhaz-esik-szet

Egyéb irodalom

• (szerk.) Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1
• (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8