Jachenau
Jachenau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 870 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Jachenau Kochel am See, Benediktbeuern és Lenggries községekkel határos.
| Jachenau | |||
 | |||
| Szent Miklós templom látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Polgármester | Georg Riesch | ||
| Irányítószám | 83676 | ||
| Körzethívószám | 08043 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 870 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 6,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 790 m | ||
| Terület | 128,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Jachenau
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Jachenau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jachenau témájú médiaállományokat. | |||
NépességSzerkesztés
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
FekvéseSzerkesztés
Lenggriestől délnyugatra fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
A 790 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucska az 1291-ben épült Szent Miklós templom (St.-Nikolaus-Kirche) körül alakult ki.
1803-ig Jachenau a benediktbeuerni kolostorhoz tartozott, 1808-1818 körül vált önálló politikai közösségé.
A település közelében található Németország legnagyobb hegyi tava a Walchen-tó (Walchensee).
NevezetességekSzerkesztés
- Walchen-tó (Walchensee) - A nagyjából háromszög alakú tengerszem 7 km hosszú, 5 km széles, legnagyobb mélysége pedig 196 méter. Vize olyan sötétzöld, hogy időnként színe inkább feketének látszik.
A tó körül észak felől az 1567 m magas Jochberg, és az 1761 m. magasságú Herzogsland, nyugat felől az 1790 m-es Heimgarten, az 1392 m-es Greisberg és az 1838 m-es Simetsberg, dél felől pedig az 1303 m-es Hochkopf és az 1413 m-es Rautberg emelkedik. Kelketi partján fekvő fákkal benőtt kis sziget neve Sassau. Délnyugaton a tóba nyúló Zwergern nevű félsziget található, ahova 1688-ban a Szt. romos-rendi remeték építettek kápolnát és 1728-ban köréje építették a mai Szent Anna-templomot (St. Anna-Kirche) és melléje a Szent Anna zárdát. A kápolnából lett a templom szentélye, melynek díszei Szt. Benedek és Szt. Skolasztika életnagyságú faszobrai és a 12 apostol kis rokokó szobra. Kissé távolabb, ugyancsak a félszigeten az 1344-ben épült Szt. Margit-kápolnában (Kapelle St. Margaret) 14. századi freskó maradt fenn.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 6.
