Jachenau

település Bajorországban

Jachenau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 870 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Jachenau Kochel am See, Benediktbeuern és Lenggries községekkel határos.

Jachenau
Szent Miklós templom látképe
Szent Miklós templom látképe
Jachenau címere
Jachenau címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Georg Riesch
Irányítószám 83676
Körzethívószám 08043
Népesség
Teljes népesség870 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség6,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság790 m
Terület
  • 128,63
  • 128,65
km²
Időzóna CET, UTC+1
Jachenau (Németország)
Jachenau
Jachenau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 11° 26′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Jachenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jachenau témájú médiaállományokat.

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

FekvéseSzerkesztés

Lenggriestől délnyugatra fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A 790 méter tengerszint feletti magasságban fekvő falucska az 1291-ben épült Szent Miklós templom (St.-Nikolaus-Kirche) körül alakult ki.

1803-ig Jachenau a benediktbeuerni kolostorhoz tartozott, 1808-1818 körül vált önálló politikai közösségé.

A település közelében található Németország legnagyobb hegyi tava a Walchen-tó (Walchensee).

NevezetességekSzerkesztés

  • Walchen-tó (Walchensee) - A nagyjából háromszög alakú tengerszem 7 km hosszú, 5 km széles, legnagyobb mélysége pedig 196 méter. Vize olyan sötétzöld, hogy időnként színe inkább feketének látszik.

A tó körül észak felől az 1567 m magas Jochberg, és az 1761 m. magasságú Herzogsland, nyugat felől az 1790 m-es Heimgarten, az 1392 m-es Greisberg és az 1838 m-es Simetsberg, dél felől pedig az 1303 m-es Hochkopf és az 1413 m-es Rautberg emelkedik. Kelketi partján fekvő fákkal benőtt kis sziget neve Sassau. Délnyugaton a tóba nyúló Zwergern nevű félsziget található, ahova 1688-ban a Szt. romos-rendi remeték építettek kápolnát és 1728-ban köréje építették a mai Szent Anna-templomot (St. Anna-Kirche) és melléje a Szent Anna zárdát. A kápolnából lett a templom szentélye, melynek díszei Szt. Benedek és Szt. Skolasztika életnagyságú faszobrai és a 12 apostol kis rokokó szobra. Kissé távolabb, ugyancsak a félszigeten az 1344-ben épült Szt. Margit-kápolnában (Kapelle St. Margaret) 14. századi freskó maradt fenn.

 
A Walchen-tó strandja

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés