Jak–1
A Jak–1 a Szovjetunióban az Jakovlev-tervezőirodában kifejlesztett egymotoros, együléses (oktató változatoknál kétüléses), alsószárnyas, behúzható futóműves, vegyes építésű vadász- és vadászbombázó repülőgép. A prototípus típusjelzése I–26 volt. A Jakovlev-vadászgépek a második világháború során a Szovjetunió által legszélesebb körben alkalmazott repülőgépcsalád volt. A Jak család összes típusváltozatából közel 37 000 db-ot, a Jak–1-ből 8700 db-ot gyártottak.
| Jak–1 | |
 | |
| Jak–1 repülőgépek 1941-ben | |
| Funkció | vadász- és vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó |
|
| Tervező | Jakovlev-tervezőiroda (főkonstruktőr: Alekszandr Jakovlev) |
| Gyártási darabszám | 8800 |
| Fő üzemeltetők | Szovjetunió |
| Első felszállás | 1940. január 13. |
| Szolgálatból kivonva | 1945 |
| Hatótávolság | 650 km |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–1 témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A szovjet kormány 1938-ban pályázatot írt ki egy új vadászrepülőgépre. Az új típus az I–16 (Rata) modellt hivatott leváltani. A pályázatra összesen négy prototípus nevezett, ezen modellek közül az Alekszandr Jakovlev által tervezett prototípus került ki győztesként. Ezt követően Sztálin személyesen bízta meg őt, hogy tervezze meg a következő vadászgépet a Vörös Hadsereg számára. A pályázat érdekessége volt, hogy a nyertes tervező Jakovlev ezt megelőzően csak vitorlázó és sportrepülőgépeket tervezett. A típust eredetileg funkcionalitása alapján I–26 ( isztribityel=vadász) névvel látták el, de a gyártás megkezdésekor az ebben a korban kialakuló szokás szerint tervezője után kapta nevét, ezért Jak–1-re módosították a modell elnevezését. Az első modell 1939-ben szállt fel majd ezt követően a sorozatgyártási engedélyt 1941. júniusban kapta meg. Ugyanebben a hónapban a német csapatok megtámadták a Szovjetuniót, ezért az egész gyártósort 1600 km-rel keletebbre, Kamenszk-Uralszkba költöztették. Ennek ellenére a gyártással csak másfél hónapot késtek, és mintegy 500 db Jak–1 típusú gép került a frontvonalakra 1941 végére. A Jak–1-et 1942-ben a Jak–7B vadászrepülőgép szorította ki a gyártásból.
Szerkezeti kialakítása és műszaki jellemzői szerkesztés
Vegyes építésű konstrukció. Törzse acélcsövekből épített rácsszerkezet, szárnyait pedig fából építették. A könnyű konstrukció kiváló kezelhetőséget, manőverezőképességet és nagyon könnyű karbantarthatóságot eredményezett. Képességeit csak az első szériában alkalmazott 820 kW-os (1100 LE) Klimov VK–105PA (M–105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor gyenge teljesítménye korlátozta. Ennek ellenére 5000 m alatt könnyedén vette fel a harcot a nála jóval kifinomultabb és kiforrottabb német modellekkel. Később az elégtelen teljesítményűnek ítélt VK–105PA (M–105PA) motort a 940 kW (1260 LE) teljesítményű VK–105PF ( puska= magyarul ágyú, forszirovannij=növelt teljesítményű) motor váltotta. A fejlesztések során teljes kilátást biztosító kabinnal szerelték fel illetve jelentősen megnövelték a tűzerejét is.
Az I–26 prototípus fegyverzete a légcsavartengelyben elhelyezett 20 mm-es SVAK gépágyú, 120 db lőszerrel, továbbá 2 db 7,62 mm-es SKASZ géppuska a motor felett, egyenként 375 db-os lőszer-javadalmazással. A Jak–1M-nél a 20 mm-es SVAK gépágyú lőszer-javadalmazását 140 db-ra növelték, a két SKASZ géppuskát pedig a motor fölött elhelyezett 1 vagy 2 db 12,7 mm-es BSZ géppuskára cserélték. A BSZ géppuskák lőszer-javadalmazása 348 db volt. Lehetőség volt a szárnyak alatti hat darab indítósínt felszerelni a 12 kg-os RSZ–82 nem irányított rakéták számára. Némelyik gépen a szárny alatti bombazárakra 2 db 50 vagy 100 kg-os bombát lehetett függeszteni.
Típusváltozatok szerkesztés
- Jak–1 – Együléses vadász változat. A gyártás kezdeti modellje volt.
- Jak–1M – 1942-ben az összes addig gyártott Jak–1-es modellt erre a változatra építették át. Ez a típus már 940 kW-os (1260 LE) VK–105PF motorral.
Üzemeltető országok szerkesztés
Műszaki adatok szerkesztés
| Adatok | ' |
| Első felszállás: | 1939 |
| Hadrendbe állítás: | 1941 |
| Tervezte: | A. S. Jakovlev tervezőirodája |
| Jellemzői | |
| Személyzet: | 1 fő (gyakorló-oktató változatnál Jak-7 Liszanka (rókácska)2 fő) |
| Legnagyobb sebesség földközelben: | 500 km/h |
| Legnagyobb sebesség: | 600 km/h |
| Gyakorlati csúcsmagasság: | 10 000 m |
| Kezdeti emelkedési sebesség: | 1200 m/perc |
| Hatótávolság: | 850 km |
| Méretek | |
| Hossz: | 8,48 m |
| Magasság: | 3,0 m |
| Fesztávolság: | 10 m |
| Szárnyfelület: | 17,15 m² |
| Tömeg | |
| Üres tömeg: | 2375 kg |
| Felszálló tömeg: | 2890 kg |
| Hajtómű | |
| Motorok: | 1 db 1100 LE-s VKP-105PA (M-105PA) 12 hengeres, folyadékhűtésű V-motor később az 1260 LE-s VK-105PF motor váltotta. |
| Teljesítmény: | 1100-1260 LE (motortípustól függően) |
Lásd még szerkesztés
Hasonló típusok:
Források szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
- A Jak–1 a Jakovlev honlapján (oroszul) Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
