Jakab Ernő salzburgi érsek

Jakab Ernő salzburgi érsek (sz. Jakob Ernst Liechtenstein-Kastelkorn gróf; Hertwigswalde Münsterberg Hercegség, 1690. február 14. – Salzburg, 1747. június 12.) Seckau püspöke, olmützi hercegpüspök és salzburgi hercegérsek.

Jakab Ernő salzburgi érsek
Életrajzi adatok
Született	1690. február 14. Doboszowice
Elhunyt	1747. június 12. (57 évesen) Salzburg
Iskolái	Collegium Germanicum et Hungaricum
Munkássága
Vallás	római katolikus egyház
Tisztség	Roman Catholic Bishop of Seckau Roman Catholic Bishop of Olomouc salzburgi érsek hercegpüspök általános helynök Prince-Archbishop
A Wikimédia Commons tartalmaz Jakab Ernő salzburgi érsek témájú médiaállományokat.

Élete

Jakob Ernst von Liechtenstein-Kastelkorn a Liechtenstein-Kastelkorn dél-tiroli nemesi családból származott. Szülei Franz Graf von Liechtenstein-Kastelkorn császári titkos tanácsos és Katharina Pawlowska bárónő. Filozófiát és jogot tanult Brünnben és Olmützben. Miután a papi pálya mellett döntött, 1709-ben Olmützben kanonok lett, majd 1709-től 1712-ig a római Collegium Germanicum et Hungaricum öregdiákjaként tanult, ahol teológiai doktorátust is szerzett. Miután 1713-ban Rómában pappá szentelték, több évig az olmützi püspöki hivatalban dolgozott, és Opaván főesperes is volt. 1717-ben, bátyja lemondását követően kanonok lett Salzburgban, ahol hamarosan konzisztóriumi elnökké emelkedett. Amikor apja malenovicei birtokát 1724-ben felosztották, a pohořelicei birtok Jakab Ernőhöz került. Örököse Karl Otto Salm és Neuburg grófja volt.

• 
• 
• 
  Az érsek sírja
• 
  Síremléke a salzburgi dómban

Seckau püspökeként

1728. január 17-én XIII. Benedek pápa nevezte ki Seckau püspökének, amely akkoriban Salzburg saját egyházmegyéje volt; Leopold Anton von Firmian utódja lett, aki Salzburg érseke lett. Elődje 1728. március 14-én szentelte püspökké. Ezzel egy időben Salzburg stájerországi és a neustadti járás általános helynöke lett.

Olmütz püspökeként

Wolfgang Hannibál olmützi püspök halála után a székesegyházi káptalan 1738. október 11-én Jakob Ernst von Liechtenstein-Kastelkornt választotta utódjául. A pápai megerősítésre 1739. január 26-án került sor.

Hivatali ideje alatt megalapította a kollégiumot Weißwasserben. A kézművesek alkalmazása érdekében Olmütz 1742-es porosz megszállása után kiterjedt munkákat kezdeményezett a székesegyházban és a hercegpüspöki rezidencián. 1743. május 12-én a prágai Szent Vitus-székesegyházban Mária Teréziát cseh királynővé koronázta. Pápai ornátusa, amelyet a szertartáson viselt, jelenleg az olmützi Szent Vencel-székesegyház kincstárában található.

Salzburgi hercegpüspökként

Leopold Anton von Firmian salzburgi hercegpüspök halála után az ottani székesegyházi káptalan 1745. január 13-án őt választotta utódjául. A főegyházmegye túlzott eladósodottsága miatt rövid hivatali idejét beárnyékolták a székesegyházi káptalannal való viták. Halála után a salzburgi dóm kriptájában temették el.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jakob Ernst von Liechtenstein-Kastelkorn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Erwin Gatz : A Szent Római Birodalom püspökei. 3. évf., 275–276. o. ISBN 3-428-06763-0
• Joachim Bahlcke, Winfried Eberhard, Miloslav Polívka (szerk.) : Történelmi helyek kézikönyve . Kötet: Csehország és Morvaország (= Kröner zsebkiadása . 329. kötet). Kröner, Stuttgart, 1998, ISBN 3-520-32901-8
• Életrajzi lexikon a cseh országok történetéről. 2. kötet, 446–447. o. ISBN 3-486-52551-4

További információk

• Eintrag zu Jakob Ernst von Liechtenstein-Kastelkorn auf catholic-hierarchy.org
• Biografie von Jakob Ernst von Liechtenstein-Kastelkorn