Jalu (határfolyó)
A Jalu (kínaiul 鴨綠江, pinyin átírással yālù jiāng, koreaiul 압록강 [Amnokkang avagy Amnok]) folyó Kína és Észak-Korea határán. Hossza mintegy 800 km, vízgyűjtő területe 40 ezer km². Az északkelet-kínai Csilin () tartományban, a Csangpaj () hegységben ered, és innen délnyugatra tart. A folyó nagy részre télen befagy, ilyenkor gyalogosan át lehet kelni rajta (amihez hatósági engedély kell). [1] Vannak szakaszai, amelyek alacsony merülésű vízi járművekkel hajózhatók, de a folyó inkább csak faúsztatásra használható. A folyó hallal látja el a helyi lakosságot.
| Jalu / Amnok | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Kína Észak-Korea |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 813 km |
| Vízgyűjtő terület | 39 800 km² |
| Forrás |
|
| Torkolat | Koreai-öböl |
| é. sz. 39° 52′ 00″, k. h. 124° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 39° 52′ 00″, k. h. 124° 19′ 00″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jalu / Amnok témájú médiaállományokat. | |
A kínai Tantung () és az észak-koreai Sinidzsu közt ömlik a Koreai-öbölbe. Legfontosabb mellékfolyói a Cshangdzsin, a Hocshon és a Tokro.
Az észak-koreai Szuphung gát vízerőműve Észak-Korea és Kína számára termel elektromos áramot. Ennek kapacitása 7 millió kW. A gát földrajzi koordinátái: é. sz. 40,4616°, k. h. 124,9623°
Történelmi emlékekSzerkesztés
Völgyében virágzott az ősi Kogurjo királyság, amely számos erődítményt épített a folyó mentén. A folyó mellett fekvő fővárosuk, a mai Csian () gazdag emlékeiben.
ÜtközőzónaSzerkesztés
A folyó gyakran vált hadseregek közti választóvonallá. Mellette több csatát is vívtak. Az egyik legnevezetesebb a első kínai–japán háború egyik csatája 1894-ben.
Az orosz–japán háborúban 1904. május 1-jén a Kuroki tábornok vezette átkelő japán hadsereg a folyóig foglalta el Koreát, és az itt vívott csatában legyőzte az oroszokat.
1950 elején Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát, kirobbantva a hidegháború első komoly fegyveres konfliktusát. A déliekkel szövetséges amerikai hadsereg ellentámadása 1950 végére a Jalu folyó másik oldaláig vetette vissza az északiakat. Később a kínaiak segítségével Észak-Korea sikeres ellentámadást indított, és a régióban mindkét hadsereg rendkívül nagy veszteségeket szenvedett.
ForrásokSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ „A trip to the North Korea-China border, in photos”, NK News, 2015. május 29.
