Főmenü megnyitása

Janusz Korczak, születéskori neve Henryk Goldszmit (Varsó, 1878. július 22.Treblinkai megsemmisítő tábor, 1942. augusztus) lengyel orvos, gyógypedagógus, a pszichopedagógia ismert művelője, író.

Janusz Korczak
Janusz Korczak.PNG
Született Henryk Goldszmit
1878. július 22.
Varsó
Elhunyt 1942. augusztus 6. (64 évesen)
Treblinkai megsemmisítő tábor
Művészneve Janusz Korczak
Álneve Janusz Korczak
Állampolgársága
Nemzetisége lengyel lengyel
Foglalkozása orvos, gyógypedagógus, pszichopedagógus, író
Iskolái Varsói Egyetem
Kitüntetései A német könyvszakma békedíja (1972. október 1.)
Halál okaemberölés

A Wikimédia Commons tartalmaz Janusz Korczak témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Janusz Korczak – eredeti nevén Henryk Goldszmit – lengyel asszimiláns zsidó értelmiségi családban született 1878-ban. Eredeti szakmája a gyógyítás volt, és orvosként azok közé tartozott, akik pontosan tudták, hogy a fizikai gyógyítás nem működhet lelki gyógyítás nélkül. Kritikusan szemlélte az akkori iskolát és nevelést, úgy látta, a felnőttek kötelességüknek tekintik ugyan a gyerekek ellátását, de nem tisztelik őket, mert nem látják bennük az embert. Korczak az elsők között hívta fel a figyelmet a gyermeki jogokra, mert úgy vélte, a gyermeknek joga van ahhoz, hogy sajátos világát figyelembe vegyék.

Varsóban baloldali értelmiségi csoportosulásokkal került kapcsolatba, tőlük szerezte első információit a reformpedagógiáról. Pedagógiai nézetei az „aktív pedagógiához” és „az új pedagógiai iskolához” állnak legközelebb. 1918-ban írta meg első alapvető pedagógiai művét Hogyan szeressük a gyermeket? címmel. Korczak nagyszerű író volt. Írói neve a Varsói Kurír irodalmi pályázatára 1898-ban beküldött négyfelvonásos drámájának jeligéjéből (Janasz Korczak) született, amely egy nyomdahiba kapcsán Janusz Korczakra változott, majd így maradt. Legismertebb a Mátyus királyról szóló regénye (magyarul 1969-ben Első Matykó Király címmel jelent meg), továbbá a Hogyan szeressük a gyermeket? és A gyermek joga a tisztelete című két programműve. Volt egy rádióműsora is, a Beszélgetések, 1926-ban pedig megalapította a Kis Szemle című gyermekfolyóiratot.

Amikor a Zsidó Árvasegélyező Társaság elhatározta, hogy új árvaházat alapít, mert a korabeli árvaházakban szörnyű állapotok uralkodtak, Korczakra bízták annak kialakítását és vezetését. Az árvaház 1912-ben nyílt meg. Korczak úgy vélte, nem követeléseket kell támasztani a gyerekekkel szemben, hanem alapos megismerésükre kell törekedni, mert csak így lehet nevelni, képezni őket, mindig figyelve a bennük rejlő lehetőségekre. A gyerekek-felnőttek együttélésének új modelljét alakította ki, amely a családi légkör megteremtésén alapult. Fő alapelve a személyiség feltétlen tisztelete volt. Az árvaházban az önkormányzatiság, a demokrácia alapja a tulajdon, a munka, a tanulás és – a legfontosabb – az önnevelés volt. 1919-ben Megbocsátás című művében így ír: „Mi csak egy dolgot adunk nektek, vágyat a jobb élet iránt, ami most nincs, de valamikor lesz, vágyat az őszinteség és az igazság iránt.”

1940-ben a zsidó árvaház lakói a varsói gettóba kerültek, majd a treblinkai haláltáborba, ahol 1942 augusztusában mártírhalált haltak. Korczak önként mondott le a menekülés lehetőségéről, amelyet barátai kínáltak fel neki. Mindhalálig hű maradt önmagához és a gyerekekhez.

Janusz Korczak kiemelkedő tanár, író, orvos és közéleti személy volt, aki háromszor is önként mondott le a menekülés lehetőségéről. Először akkor, amikor elhatározta, hogy nem emigrál Palesztinába, mielőtt megszállnák Lengyelországot, mert nem akarta elhagyni az „árvaházat” a szörnyű események előestéjén sem.

A második alkalommal, amikor nem volt hajlandó elmenekülni a varsói gettóból.

Végül harmadjára, amikor az árvaházak minden lakóját feltették a táborba menő vonatra, egy SS-tiszt odalépett Korczakhoz, és megkérdezte:

– Ön írta az Első Matykó Király című könyvet, igaz? Még gyermekkoromban olvastam, nagyszerű könyv. Ön szabad.

– És a gyermekek?

– A gyermekek maradnak. Ön azonban szabadon elhagyhatja a kocsit.

– Téved. Nem tudom. Nem minden ember olyan kőszívű.

Néhány nappal később, a treblinkai koncentrációs táborban, Korczak a gyermekekkel együtt belépett a gázkamrába. A halál felé haladva Korczak a két legkisebb gyermeket tartotta a karjában, és a gyanútlan csecsemőknek mesét mondott.

Ezután senki nem tud semmit Korczak sorsáról. Érdemes azonban elolvasni ezen csodálatos ember által ajánlott 10 parancsolatot a gyermekek nevelésével kapcsolatban.

1. Ne várjuk el gyermekünktől, hogy olyan legyen, mint mi, vagy akár csak hozzánk hasonló. Segíts neki, hogy ő ne te legyen, hanem önmaga.

2. Ne követelj a gyermekedtől semmit azért, amit adtál neki. Életet adtál neki, hogyan köszönhetné ezt meg? Majd ő is életet ad másnak, aztán az is és így tovább.

3. Ne töltsd ki a gyermekeden a sérelmeidet, mert akkor öregkorodban könnyen kenyér nélkül maradhatsz. Ne feledd, ki mint vet, úgy arat!

4. Ne kezeljed a problémáit magasról. Az élete mindenkinek olyan, amilyen, és ne hidd, hogy neki sokkal könnyebb, vagy nehezebb, mint neked, viszont neki még nincs annyi élettapasztalata, mint neked.

5. Soha ne alázzad meg!

6. Ne felejtsd el, hogy egy személy számára a legfontosabbak a gyermekei. Több figyelmet fordíts rájuk, hiszen soha nem tudhatjuk, hogy ki lakozik benne.

7. Ne kínozzad magadat, ha nem tudsz valamit megtenni a gyermekedért. Emlékezz rá: a gyermek számára a megtett dolgok elengedhetetlenek, a nem megtettekben pedig ott a lehetőség.

8. A gyermek nem egy zsarnok, aki az egész életedet uralja, nem csak a hús és a vér teremtmény. A gyermek egy olyan kincs, amit az Élet adott neked, hogy a tudás lángját továbbadhasd és növelhesd. A gyermek az anya és apa korlátlan szeretetének megkoronázása, akiben nem a „mi”, vagy a „saját” gyermekünk növekszik, hanem egy teljesen egyedülálló lélek.

9. Légy képes szeretni valaki más gyermekét. Soha ne csináld másokkal azt, amit nem szeretnéd, hogy csináljanak a tiéddel.

10. Szeressed a gyermekedet, legyen az bármilyen, szerencsétlen, tehetségtelen, felnőtt. Beszélgess vele, örülj, mert a gyermekkel töltött idő egy ünnep.

EmlékezeteSzerkesztés

 
Emlékműve a gyermekekkel
(Jad Vasem)

„Ma Európában Korczak társaságok működnek, Izraelben, Németországban iskola is. A New York-i konvenció Janusz Korczak munkássága nélkül nem született volna meg.”[1] Jeruzsálemben, Lengyelországban, Németországban emlékműveket állítottak tiszteletére.

MagyarulSzerkesztés

  • I. Matykó király. Gyermekregény; ford. Sebők Éva; Kiadó, Bp., 1969
  • Hogyan szeressük a gyermeket; utószó Köte Sándor, ford. Szilágyi Pál; Tankönyvkiadó, Bp., 1982
  • A gyermek joga a tiszteletre; szerk. Papp György; Iskolapolgár Alapítvány–Állampolgári Tanulmányok Központja, Bp., 1995 (Állampolgári technikák az iskolában)
  • Hogyan szeressük a gyermeket? Korczak és magyar gondolkodók írásai; szerk. Takács István, Csillag Ferenc, Trencsényi László; ELTE Eötvös, Bp., 2011
  • A gyermek joga a tiszteletre. Internátus, nyári táborozás, árvaház; ford. Szenyán Erzsébet, Éles Márta; Flaccus, Bp., 2017
  • Gettónapló; ford. Pászt Patricia, Borzon Daniel; Könyv & Kávé, Bp., 2017
  • Az élet iskolája; ford. Koncz Éva; Flaccus, Bp., 2018
  • Hogyan szeressük a gyermeket. Gyermek a családban; ford. Éles Márta; Flaccus, Bp., 2018

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés