Jasza (törvénykönyv)

A Jasza vagy Jassza (cirill mongol: Их Засаг, ih dzsaszak = "Nagy Törvény") a mongol szokásjogon alapuló, uralkodói akarattal egybeszerkesztett törvénykönyv. Dzsingisz kán nagy kódexének is hívják. Meghatározó törvénykönyv volt a nagykán és utódai birodalmában és annak, illetve az utódállamok megszűnése után is jelentős hatással volt az ázsiai jogfejlődésre.

A mongolok nem ismerték az írást,[1] ezért a Jaszát a meghódított najmanok egyik főembere, Sigi-Kutuku rögzítette írásba, amelyet először Dzsingisz Kán ismertetett Buharában.

Nincs teljesen megbízható adat a Jasza tartalmáról, csak állítólagos összetevői vannak, amelyek különféle forrásokból származnak. Eredetiben nem őrződött meg, tartalma csak közvetetten vált ismertté a történelmi hagyományok révén.

Ez a mű egyesítette a sztyeppe különféle törvényeit, és olyan törvények és rendeletek gyűjteményét fogalmazta meg, amelyek a Mongol Birodalomban az együttélést szabályozták.

A törvény egyben meghatározta a vallási tolerancia iránti törekvéseket, szabályozta a nők (viszonylag magas) társadalmi helyzetét a mongolok körében, a háborúban való viselkedést és még az alkoholfogyasztást is. Ezenkívül olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek hagyományokat és szokásokat hoztak létre, például az állatok levágása és a folyóvizekben való mosás.

Drasztikus büntetéseket szabtak ki a törvény megsértése esetén. A 36 paragrafusból tizenhárom rendelkezett a halálbüntetésről, ideértve a házasságtörést, a hazugságot, a hazaárulást és az ivóvíz szennyezését. Egyes esetekben megcsonkítást alkalmaztak. Pénzbírságot csak nagyon ritkán szabtak ki.

A Jasza hosszú ideig képezte a mongol állami szervezet alapját. Később, bizonyos területeken, az iszlám törvények (saría) helyettesítették azt.

Számos forrás sejtéseket ad az egykori törvény pontjairól. Ezek közül néhány:[2]

  • Minden (közrendű) ember egyenlő.
  • Minden vallást egyenlő tiszteletben kell tartani.
  • Tilos békét kötni olyan uralkodóval vagy néppel, amely nem hódolt be.
  • Halálbüntetés terhe alatt tilos az ellenséget kifosztani, mielőtt arra a vezértől engedély nem érkezik.
  • Megengedett az állatok vérének és belső részeinek elfogyasztása (ez korábban tiltott volt).
  • Azon tisztviselők és vezetők, akik nem teljesítették a parancsot, vagy nem jelentek meg a kán hívásánál, halálra ítélendők.
  • Minden férfinak szolgálnia kell a hadseregben, ritka kivételekkel.
  • A harcosok (katonák) nem lehetnek húsz évnél fiatalabbak.
  • Minden férfinak, aki nem megy háborúba, dolgoznia kell az államnak (jutalom nélkül) egy bizonyos ideig.
  • A harcosok edzettségének megtartása érdekében minden télen nagy vadászatot kell tartani.
  • Aki a szodómiában bűnös, halállal büntetendő.
  • Aki szándékosan hazudik, annak meg kell halnia.
  • A varázslók (boszorkányok) halálra ítélendők.
  • Az ivóvizekbe történő vizelés halállal büntetendő.
  • Tilos valaki jelenlétében enni, aki előtt nincs étel, anélkül, hogy sajátját megosztaná vele.[3]
  • Az idősek tisztelendők; a szegények támogatandók.
  • Minden év elején minden embernek be kell mutatnia a lányát a kánnak, hogy közülük néhányat választhasson magának és gyermekeinek.
  • A nőknek a háztartással kell foglalkozniuk. A férfiaknak vadászattal és háborúval kell foglalkozniuk.
  • A nők elrablása, a szexuális zaklatás és a nők bántalmazása halállal büntetendő.
  • A halálbüntetés terhe alatt tilos menedéket, ételt és ruhát adni az elszökött rabszolgáknak. Ha valaki szökött rabszolgát talál, azt vissza kell szolgáltatnia tulajdonosának.

ForrásokSzerkesztés

  • Rüdiger Wolfrum : Das Recht der Mongolei unter Dschingis Khan und seinen Nachfolgern: Die Bedeutung des Rechts in nicht-staatlich verfassten Gesellschaften. In: Verfassung und Recht in Übersee (VRÜ). 39. Jg., 2006, S. 5–17.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yassa című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lőrincz L. Lászlóː Dzsingisz kán 61. o.
  2. Harold Albert Lambː «Genghis Khan: The Emperor of All Men», Garden City Publishing, 1927
  3. Valentin A. Riasanovsky: Fundamental Principles of Mongol Law, Tientsin, Telberg’s International Bookstores, 1937

További információkSzerkesztés