Jeney Endre
nagyenyedi Jeney Endre (Radnót, 1891. augusztus 26. – Debrecen, 1970. augusztus 10.)[2] magyar patológus, higiénikus, mikrobiológus, egyetemi tanár, a bakteriológia, a környezet-egészségügy és a farmakológia szakértője, az orvostudományok doktora (1952).
| Jeney Endre | |
| Született | 1891. augusztus 26.[1] Radnót |
| Elhunyt | 1970. augusztus 10. (78 évesen)[1] Debrecen |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gindele Magdolna (h. 1932–1970) |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1914, orvostudomány) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1963) |
| Sírhelye | Debreceni köztemető (V. Liget 44.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jeney Endre témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésJeney Jenő és Nagy Adél fiaként született. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett oklevelet (1914). Kezdetben a kolozsvári egyetem Általános Kór- és Gyógytani Intézetében dolgozott (1914–19), azután a járványkórházban orvos (1919–20) volt, majd önálló hadtest-higiénikus, a szegedi egyetem általános kór- és gyógytani intézet kutatója és oktatója (1921–34). Közben 1922-ben a berlini Koch Intézetben folytatott tanulmányokat. Két ízben Rockefeller-ösztöndíjat kapott: 1923-ban a Columbia Egyetemre (New York), a Harvard Egyetemre (Boston); majd Angliába, Németországba, Dániába (1928) és a párizsi Pasteur Intézetbe nyert kutatási ösztöndíjat (1925). 1925-től Szegeden egyetemi tanárként oktatott. 1934-től nyugdíjba vonulásáig (1963) a debreceni tudományegyetem közegészségtani és gyógyszertani intézetének egyetemi tanára, dékán, egyúttal az Országos Közegészségügyi Intézet debreceni fiókállomásának igazgatója volt, valamint az 1945-ben szervezett Mikrobiológiai Intézet vezetője. 1963-ban Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát. A Magyar Higiénikusok Társaságának elnöki feladatait is hosszú időn át ellátta. Részt vett több folyóirat szerkesztésében. Főleg bakteriológiai, környezet-egészségügyi kérdésekkel, növényi festékek (flavonvegyületek) farmakológiai kutatásával foglalkozott. Kimutatta a májkivonat hatását a vörösvértest képződésére.
A debreceni köztemetőben nyugszik.
Családja
szerkesztésFelesége Gindele Magdolna (1911–1996) volt, Gindele Sándor és Reök Gizella lánya, akivel 1932. július 5-én Balatonkenesén kötött házasságot.[3]
Fia Jeney András (1934–) orvos, farmakológus, onkológus, egyetemi tanár.
Érdekesség
szerkesztésAz első „született amerikai” Nobel-díjas Thomas Hunt Morgan a kromoszómák öröklődésbeli szerepére mutatott rá. A következő évben (1934) a Whipple-Minot-Murphy amerikai hármas tette közkinccsé a vérszegénység májterápiáját, amit Jeney Endre már korábban leírt, de sajnos csak magyar nyelven.
Díjai, elismerései
szerkesztés- Munka Érdemrend (1955)
- Kiváló orvos (1961)
- Kossuth-díj (1963)
- Hőgyes Endre-emlékérem (1965)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/07050.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Halotti bejegyzése a debreceni állami halotti akv. 1116/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a balatonkenesei polgári házassági akv. 10/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 18.)
Források
szerkesztés- Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK
- Az Esztergomi Orvosi Kamara honlapja – Kór-lap 2001 XI. évf. 11–12. szám
- Műveinek jegyzéke a Magyar Tudományos Művek Tárában(MTA)
