Wikipédia

Jiddis színházi negyed (Manhattan)

színházi negyed

A Jiddis színházi negyed (Yiddish Theatre District, vagy Jewish Rialto) New York jiddis nyelvű színházi életének központja volt a 20. század elején Manhattanben. A színházi negyed a Második sugárúton, ill. környékén az Avenue B-nek a Houston Street és a 14. utca közti részén Manhattan keleti körzetében, East Village-ben feküdt.[1][2][3][4][5] Színházaiban Shakespeare darabjait, klasszikusokat, komédiákat, operetteket, drámákat adtak elő jiddis nyelven, de még vaudeville, burlesque és musical előadásokat is tartottak. Az I. világháború körüli időkben neves újságírók az előadásokat a város legszínvonalasabbjai közé sorolták. A világ vezető jiddis nyelvű színházi negyedének számított.[1][6][7][8] A Jiddis színházi negyedben esténként 20, 30 előadást tartottak. A II. világháború után már csökkent népszerűsége,[9] az ’50-es évek közepére a színházak felszámolódtak a körzetben.[10]

Jiddis színházi negyed
A jiddis Lear király előadásának plakátja, 1898
A jiddis Lear király előadásának plakátja, 1898
Ország Amerikai Egyesült Államok
TelepülésNew York City

Története szerkesztés

Az Egyesült Államokban először New York egykori körzetében, a manhattanbeli Little Germany egyik torna egyletében adtak elő jiddis nyelven színdarabot a keleti 66. utcában, ma ez East Village-hez tartozik.

1903-ban épült meg New York első jiddis színháza Grand Theatre néven. Jiddisre fordított klasszikusok mellett vaudeville előadásokat, musicaleket és egyéb szórakoztató műsorokat adtak.[11] Az 1910-es évekre a Második sugárút lett a főbb jiddis színházi központ, két színház nyílt meg itt ekkoriban, a Second Avenue Theatre 1911-ben, ill. a National Theater 1912-ben. [12]

A színházak mellett a negyedben a zeneműboltok, fotóstúdiók, éttermek, kávéházak nyüzsgő élete zajlott,[6][13][14] a Metro Music kiadó működött itt a Második sugárúton az 1970-es évekig, a kiadó adta ki a héber, ill. jiddis nyelvű kottákat az amerikai piac számára.[15] Itt állt az USA első színházművészeti szakszervezete, a Héber Művészeti Szakszervezet épülete.[16]

 
George Gershwin 1930 körül

A Jiddis színházi negyed volt George Gershwin zeneszerző és bátyja, Ira Gershwin gyerekkorának helyszíne, rendszeres látogatói voltak a színházaknak.[1][17][18][19] Irving Berlin zeneszerző is a negyedben nőtt fel, jiddis nyelvű családi körben.[18][20] John Garfield színész a Jiddis színházi negyed szívében nőtt fel.[21][22] Walter Matthau rövid ideig jegyszedőként dolgozott itt.

A Jiddis színházi negyedben kezdte pályáját többek között Paul Muni színész, Molly Picon színésznő. Picon hét éven át játszott az itteni színházakban.[23][24] Továbbá a negyedben kezdte pályáját Jacob Adler színész (Stella Adler színésznő apja), aki Jacob Gordin darabjában, A Jiddis Lear király címszerepét játszotta, ezután lépett fel a Broadway-n A velencei kalmárban.[11][25][26][27][28]

1954-ben, amikorra már a színházak többsége bezárt, nyílt meg a Second Avenue Deli színház a Második sugárúton, de hamarosan új helyre költözött.[29][30] Egykori helyszínén a Jiddis hírességek sétánya van, megemlékezve a sztárokról, mint Molly Picon, Menasha Skulnik színész, Fyvush Finkel, ill. Boris Thomashevsky énekes-színész (Michael Tilson Thomas karmester nagyapja).[1][29]

 Lásd még: Zsidó színházművészet

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d Andrew Rosenberg, Martin Dunford. The Rough Guide to New York City. Penguin (2012). ISBN 9781405390224 
  2. ↑ Let's Go, Inc. Let's Go New York City 16th Edition. Macmillan (2006). ISBN 9780312360870 
  3. ↑ Oscar Israelowitz. Oscar Israelowitz's guide to Jewish New York City. Israelowitz Publishing (2004). ISBN 9781878741622 
  4. ↑ Cofone, Annie. „Theater District; Strolling Back Into the Golden Age of Yiddish Theater”, The New York Times , 2010. szeptember 13.. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. április 28.) 
  5. ↑ East Village/Lower East Side Re-zoning; Environmental Impact Study; Chapter 7: Historic Resources, 2007. [2012. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  6. ↑ a b Yiddish Theater District June 3 Walking Tour. Lower East Side Preservation Initiative, 2012. június 26. [2013. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  7. ↑ Sussman, Lance J.: Jewish History Resources in New York State. nysed.gov. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  8. ↑ Ronald Sanders. The Lower East Side: A Guide to Its Jewish Past With 99 New Photographs. Courier Dover Publications (1979). ISBN 9780486238715 
  9. ↑ J. Katz. „O'Brien traces history of Yiddish theater”, Campus Times, 2005. szeptember 29. (Hozzáférés: 2013. március 10.) 
  10. ↑ Lana Gersten. „Bruce Adler, 63, Star of Broadway and Second Avenue”, Forward, 2008. július 29. (Hozzáférés: 2013. március 10.) 
  11. ↑ a b CK Wolfson. „Robert Brustein on the tradition of Yiddish theater”, The Martha's Vineyard Times, 2012. október 14. (Hozzáférés: 2013. március 10.) 
  12. ↑ CURES' GREAT HALL AT CITY COLLEGE; Harvard Scientist Remedies Faulty Acoustics After a Summer's Experimenting.. The New York Times , 1912. szeptember 25. (Hozzáférés: 2019. szeptember 1.)
  13. ↑ James Benjamin Loeffler. A Gilgul Fun a Nigun: Jewish Musicians in New York, 1881–1945. Harvard College Library (1997) 
  14. ↑ Paul Buhle. Jews and American Popular Culture: Music, theater, popular art, and literature. Praeger Publishers (2007). ISBN 9780275987954 
  15. ↑ Aaron Lansky. Outwitting History: The Amazing Adventures of a Man Who Rescued a Million Yiddish Books. Algonquin Books (2005). ISBN 9781565126367 
  16. ↑ Bonnie Rosenstock. „Yiddish stars still shine, just less frequently, on 7th”, Thevillager.com, 2009. július 8. (Hozzáférés: 2013. március 10.) 
  17. ↑ Howard Pollack. George Gershwin: His Life and Work. University of California Press, 43. o. (2006) „george gershwin second avenue yiddish.” 
  18. ↑ a b "Reviving, Revisiting Yiddish Culture", Mark Swed, LA Times, October 20, 1998
  19. ↑ Judaic Treasures of the Library of Congress: George Gershwin, Jewish Virtual Library (2013) 
  20. ↑ Jack Gottlieb. Funny It Doesn't Sound Jewish: How Yiddish Songs and Synagogue Melodies Influences Tin Pan Alley, Broadway, and Hollywood. SUNY Press (2004). ISBN 9780844411309 
  21. ↑ Robert Nott. He Ran All the Way: The Life of John Garfield. Hal Leonard Corporation (2003). ISBN 9780879109851 
  22. ↑ Henry Bial. Acting Jewish: Negotiating Ethnicity on the American Stage & Screen. University of Michigan Press, 39. o. (2005) „Jacob Garfinkle yiddish.” 
  23. ↑ Pennsylvania Biographical Dictionary. North American Book Dist LLC (1999. január 1.). ISBN 9780403099504 
  24. ↑ Milton Plesur. Jewish life in twentieth-century America: challenge and accommodation. Nelson-Hall (1982). ISBN 9780882298009 
  25. ↑ Morgen Stevens-Garmon: Treasures and "Shandas" from the Collection on Yiddish theater. Museum of the City of New York, 2012. február 7. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  26. ↑ Hy Brett. The Ultimate New York City Trivia Book. Thomas Nelson Inc (1997). ISBN 9781418559175 
  27. ↑ Cary Leiter. The Importance of the Yiddish Theatre in the Evolution of the Modern American Theatre (2008). ISBN 9780549927716 [halott link]
  28. ↑ Lawrence Bush: February 28: Molly Picon. Jewishcurrents.org, 2010. február 28. [2013. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  29. ↑ a b Adrienne Gusoff. Dirty Yiddish: Everyday Slang from "What's Up?" to "F*%# Off!". Ulysses Press (2012). ISBN 9781612430560 
  30. ↑ Horn, Dara. „Dara Horn explains how ethnic food goes from the exotic to the mainstream. Then the nostalgia kicks in”, Wall Street Journal , 2009. október 15.. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2013. március 10.) 

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jiddis_színházi_negyed_(Manhattan)&oldid=26805187”