Johann Eberhard Blaumann

német származású erdélyi építész, szobrász, kőfaragó.

Johann Eberhard Blaumann (Böblingen, 1732. július 4.Nagyszeben, 1786. február 5.) német származású erdélyi építész, szobrász, kőfaragó.

Johann Eberhard Blaumann
Született1732. július 4.[1]
Böblingen[2]
Elhunyt1786. február 5. (53 évesen)
Nagyszeben
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Németországi kereskedőcsaládból származott, 1756-ban szerzett Nagyszebenben polgárjogot. Ugyanebben az évben vette feleségül a városi evangélikus lelkész, Conrad Daniel lányát. 1769-ben kérvénnyel folyamodott Mária Teréziához, mely szerint a szobrászat nem biztosítja a megélhetését és építőmesteri állást kér. A városi tanács kedvezőtlen véleménye alapján a gubernium először elutasította a folyamodványt, de 1770-ben (valószínűleg Bánffy György pártfogása miatt) mégis kinevezték Nagyszeben városi építőmesterének. Ebben a hivatalában kötelessége volt a nyilvános épületek felügyelete, illetve új városi épületek tervezése. A kolozsvári Bánffy-palota építése során a szebeni magisztrátus nehezményezte Blaumann gyakori és hosszas távollétét és 1775-ben javasolták a városi építőmesteri állás megszüntetését, végül 1776 novemberében felfüggesztették állásából. Ettől kezdve haláláig Bánffy Györgynek dolgozott; vitatott feltételezések szerint a zsibói Wesselényi-kastélynak is ő volt a tervezője.

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 19.)

További információk

szerkesztés
  • Victor Roth: Johann Eberhard Blaumann. Korrespondenz des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde, 19. sz. (1915)
  • Bíró József: A kolozsvári Bánffy-palota és tervező mestere, Johann Eberhard Blaumann; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Cluj-Kolozsvár, 1933 (Erdélyi tudományos füzetek)