Főmenü megnyitása

Böblingen város és kerületi székhely Németország Baden-Württemberg tartományában, Stuttgarttól délre. Lakossága 2011-ben 47 074 fő volt. A város az azonos nevű kerület székhelye. Nevét a Bobilo nemesi család nevével hozzák összefüggésebe, az -ingen végződés tipikus alemann forma.

Böblingen
A város látképe dél felől
A város látképe dél felől
Böblingen címere
Böblingen címere
Böblingen zászlaja
Böblingen zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Kerület Stuttgart
Járás Böblingen járás
Rang Große Kreisstadt (1962 óta)
Kerületei Kernstadt (városmag) és Dagersheim
Alapítás éve13. század[1]
Polgármester Wolfgang Lützner (CDU)
Irányítószám 71032, 71034
Körzethívószám 7031
Rendszám BB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség50 035 fő (2017. dec. 31.)[2] +/-
Népsűrűség1205,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság464 m
Terület39,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Böblingen (Németország)
Böblingen
Böblingen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 9° 00′ 55″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 08″, k. h. 9° 00′ 55″
Böblingen (Baden-Württemberg)
Böblingen
Böblingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Böblingen járás térképén
Elhelyezkedése Böblingen járás térképén
Böblingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Böblingen témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

A város az Obere Gäu északkeleti szélén, a Schönbuch dombvidék egyik utolsó kiemelkedésén helyezkedik el.

TörténeteSzerkesztés

 
Böblingen a 20. század első felében

A terület a bronzkor (Kr. e. 1100 körül) óta lakott, később a kelták is megtelepedtek a vidéken (a maradványok tanúsága szerint a késői Hallstatt- illetve La Tène-időszakban, Kr. e. 400 körül). A név első írásos említése 1100 körülre datálható, a "Bebelingen" akkor még mint egy nemesi nemzetség neve fordul elő. A mai város alapítása a 13. századra tehető, 1272-ben már a tübingeni palotagrófok egy mellékágának székhelye, akik valószínűleg az alapítók is voltak. A várdombon elterülő, ovális alakú belváros elrendezése az ő tervezésük eredménye. A grófok rossz anyagi helyzetük miatt kénytelenek voltak a környéket 1344-ben ill. 1357-ben eladni Württembergnek. A város hamarosan egy württembergi hivatal székhelye lett.

1525 májusában a német parasztháború württembergi felkelői mintegy nyolcezren Stuttgartból Böblingenbe vonultak, és május 12-én a város mellett döntő vereséget szenvedtek.

A város fejlődésének következő szakasza csak az ipari fejlődéssel és a vasút 1879-es megépítésével kezdődött el. 1915. augusztus 16-án katonai repülőteret avattak a város területén, 1925-től ez lett Württemberg állami repülőtere. A második világháború súlyos károkat okozott, a város épületeinek 40%-a, köztük a régi templom és a kastély elpusztult. Az újjáépítés csak 1948-ban kezdődött el. A nagyvállalatok megjelenése (IBM: 1949, Hewlett-Packard: 1959) munkahelyeket teremtett a város számára, ami a népesség növekedésével is járt.

Az 1971-es férfi kosárlabda Európa-bajnokság B csoportja Böblingenben játszotta a mérkőzéseit.[3] Az 1982-es férfi kézilabda-világbajnokság két mérkőzését is a városban rendezték meg, Magyarország is játszott itt egy találkozót.

A város a szomszédos Sindelfingennel együtt 2002-ben visszavásárolta a repülőtér területét. Azóta itt is jelentős fejlesztések zajlanak, nem utolsósorban az itt lakáshoz jutó 700 főnek köszönhető az új népességrekord.

DagersheimSzerkesztés

Az egykor önálló település nevét 1075-ben említik először oklevelek. Eredetileg Calw grófjainak birtoka volt, majd 1357-ben Böblingennel együtt Württemberghez került. A 15. században említik először a malmokat és a gyógyfürdőt, ekkor zajlott a templom átépítése is. A 16. században már iskolája is van.

1952 óta ismét van katolikus temploma. 1965-re még elkészül az új városháza, ám egy népszavazást követően 1971. szeptember 1-jén csatlakozott Böblingenhez.[4]

Ma körülbelül 6000 lakos él a falu korábbi területén. Részlegesen önálló igazgatása van, a tanácsban a Freie Wähler 4, a CDU 3, az SPD 2, a zöldek pedig egy széket birtokolnak.

NevezetességekSzerkesztés

 
Az Altes Rathaus
  • Altes Rathaus (Régi városháza): a fő téren álló épület 1952-ben épült
  • Stadtkirche: a város régi temploma a második világháborúban jelentős károkat szenvedett
  • Német Parasztháború Múzeum (Deutsches Bauernkriegsmuseum): A német parasztok 1525-ös felkelésének és az abban résztvevők hétköznapi életének szentelt gyűjtemény
  • Az 1525-ös böblingeni csata emlékműve:[5] Lutz Ackermann emlékműve a város szélén egy kis parkban áll
  • Hentesmúzeum (Fleischermuseum): Kurt Nagel professzor 1984-ben, a főtér egyik 16. századi házában megnyitott múzeuma a mai napig egyedülálló az országban
  • Városi galéria (Städtische Galerie): a 20. század württembergi képzőművészeire koncentráló gyűjtemény
  • Gyógyfürdő (Mineraltherme)

Híres szülöttei és lakóiSzerkesztés

SportSzerkesztés

  • Sportvereinigung Böblingen e.V.:[6] 7000 tagjával és 28 szakosztályával a tartomány egyik legnagyobb egyesülete. 1945 óta működik
  • TSV Dagersheim:[7] az 1908-ban alapított, majd a háború után újra felállított egyesület ma 9 szakosztályt működtet.
  • IBM Klub Böblingen e.V.:[8] az 1952-ben alapított, nem csak IBM-alkalmazottak számára nyitott klub inkább szabadidős tevékenységek szervezésében aktív, amelybe sportrendezvények is beletartoznak
  • TV 1845 Böblingen:[9] a környék legidősebb sportegyesülete ma öt szakosztállyal működik

A város 1925 és 1963 között síugró-sánccal is rendelkezett, ám ezt a ritka használat miatt elbontották.[10]

Közigazgatás és politikaSzerkesztés

 
A Stadtkirche

A város polgármestere 2009 óta Wolfgang Lützner (CDU). A város igazgatását a következő frakciók alkotják:

  • CDU: 10 hely (29,4%)
  • SPD: 8 hely (23,5%)
  • Freie Wähler: 7 hely (20,6%)
  • Zöldek: 5 hely (14,7%)
  • FDP: 4 hely (11,8%)

TestvértelepüléseiSzerkesztés

KözlekedéseSzerkesztés

 
A buszpályaudvar épülete

Böblingen megközelíthető autóval az A81-es autópályán, amelyen három kijárata is van (északkelet felől: Böblingen-Ost, Böblingen-Sindelfingen, Böblingen-Hulb). A városközpontban mélygarázs várja az autósokat.

A város helyi közlekedését a stuttgarti elővárosi közlekedési társaság (VVS) és a Stadtverkehr Pflieger vállalat működteti. Ebbe beletartozik az S1 (Herrenberg-Stuttgart-Kirchheim) és az S60 (Böblingen-Maichingen) S-Bahn vonal, valamint 40 autóbuszjárat.[11] A buszközlekedés kizárólag legfeljebb négyéves Mercedes Benz Citaro járművekkel zajlik, ezzel a környék flottája különösen fiatal.

Vasúton a Stuttgartból dél felé induló vonatok jó része is megáll itt. 20 kilométerre található Stuttgart nemzetközi repülőtere.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2018. november 8.
  2. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  3. EuroBasket Men 1971 (angol nyelven). FIBA. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  4. Dagersheimer Geschichte (német nyelven). Böblingen honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 23.)
  5. A böblingeni csata emlékműve (angol nyelven). Mark R. Hatlie. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  6. S.V. Böblingen (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  7. TSV Dagersheim (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  8. IBM Klub Böblingen e.V. (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  9. TV 1845 Böblingen (német nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  10. Die Geschichte der Böblinger Schischanze (német nyelven). Böblingen honlapja. (Hozzáférés: 2012. január 23.)[halott link]
  11. Linien des Stadtverkehr Böblingen-Sindelfingen (német nyelven). Stadtverkehr Pflieger. (Hozzáférés: 2012. január 22.)
  12. Anreise und Verkehr (német nyelven). Böblingen régi honlapja. [2012. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 23.)

ForrásokSzerkesztés