Johannes Scherr, régi magyarítással Scherr János (Hohenrechberg ma Schwäbisch Gmünd része, 1817. október 3.Zürich, 1886. november 21.) német irodalom- és művelődéstörténet író.

Johannes Scherr
Johannes Scherr.jpg
Született 1817. október 3.[1][2][3]
Rechberg
Elhunyt 1886. november 21. (69 évesen)[1][2][3]
Zürich
Állampolgársága német
Házastársa Maria Susanne Kübler
Foglalkozása
  • író
  • irodalomtörténész
  • történész
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Scherr témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Tanulmányait Tübingenban végezte, Stuttgartban Württemberg im Jahre 1844. című politikai iratával lépett fel, 1848-ban a württembergi képviselőház demokrata párti képviselője lett, s 1849-ben hevesen küzdött az alkotmányos párt mellett, melynek leverése után Svájcba menekült, 1850-ben a zürichi egyetemen magántanár, 1860-ban ugyanott a műegyetemen tanár lett.

Nevezetesebb műveiSzerkesztés

  • Allgemeine Geschichte der Literatur von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Ein Handbuch für alle Gebildeten; Franckh, Stuttgart, 1851
  • Gesch. der deutschen Litteratur (2. kiad. 1854)
  • Menschliche Tragikomödie (3 köt., u. o. 1874, 3. kiad. 1855, 12 köt.)
  • Geschichte der Religion (2. kiad. Lipcse, 1859, 2 köt.)
  • Schiller und seine Zeit. Festschrift zur Säcularfeier seiner Geburt; Wigand, Leipzig, 1859
  • Geschichte der Deutschen Frauen; Wigand, Leipzig, 1860
  • Dichterkönige (2. kiad. u. o. 1861, 2 köt.); stb.
  • Studien, 1-3.; Wigand, Leipzig, 1865-1866
  • Dämonen. Kulturgeschichtliche Bilder; Wigand, Leipzig, 1871
  • Hammerschläge und Historien; Schabelitz, Zürich, 1872
  • Novellenbuch (novelláinak gyüjteménye, Stuttgart, 1873-77, 10 köt.)
  • Menschliche Tragikomödie Gesammelte Studien und Bilder, 1-3.; Wigand, Leipzig, 1874
  • Blätter im Winde; Günther, Leipzig, 1875
  • Germania. Zwei Jahrtausende deutschen Lebens kulturgeschichtlich geschildert; Spemann, Stuttgart, 1876
  • Grössenwahn (u. o. 1876)
  • Vier Bücher deutsche Gesch. (Lipcse, 1879)
  • Allgem. Gesch. der Litteratur (6. kiad. Stuttgart, 1881)
  • Gesch. der englischen Litteratur (3. kiad. u. o. 1883)
  • Bildersaal der Weltlitteratur (1884-85, 3 köt.)
  • Schiller und seine Zeit (6. kiad. u. o. 1886)
  • Scherr János: A germán népek irodalomtörténete; Franklin, Bp, 1886 k.
  • Deutsche Culttur- und Sittengeschichte (9. kiad. Lipcse, 1887)
  • Geschichte der deutschen Frauenwelt. In drei Büchern nach den Quellen, 1-2.; Wigand, Leipzig, 1898
  • Deutsche Kultur- und Sittengeschichte; szerk. Karl Quenzel; Hesse und Becker, Leipzig, 1939

Irodalomtörténetét magyar nyelvre is lefordították (és részben átdolgozták): Világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Scherr János és mások után átdolgozva (1881–1885).[4]

MagyarulSzerkesztés

  • A világirodalom története. Scherr János után. 1. kötet, Az ázsiai népek, Aegyptom, Hellas és Róma, az ó-keresztény, a franczia, olasz, spanyol, portugéz és rumén népek irodalma; Tettey, Bp., 1885
  • A világirodalom története szemelvényekkel az összes irodalmak költészeti remekeiből jelesebb költőink fordításában; Scherr János et al. nyomán; Benkő, Bp., 1886
  • Gaal Mózes: A magyar irodalom története. Olvasmányul a nagy közönségnek; Scherr Allgemeine Geschichte der Literatur c. művének 3. kötete nyomán, többek közreműködésével; Franklin, Bp., 189?
  • A világirodalom története. Scherr János után. 2-3. kötet; Tettey, Bp., 1891
    • 2. Germán népek[5]
    • 3. Magyar irodalom

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b CERL Thesaurus
  4. Archivált másolat. [2018. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 10.)
  5. A germán népek irodalomtörténete címen is

ForrásokSzerkesztés