Wikipédia

Jordan Peterson

Jordan Bernt Peterson, Jordan B. Peterson (Fairview, 1962. június 12. –) kanadai politológus és klinikai pszichológus, a Torontói Egyetem pszichológia tanszékének professzora. Főként szociál, és személyiség pszichológiával[3] foglalkozik, kiemelt tekintettel a vallások és ideológiák pszichológiájára,[4] valamint a személyiség és a teljesítmény felmérésére és fejlesztésére.[5] Nézeteit egzisztencialista filozófusok (Kierkegaard, Sartre, Camus) alaptételeire és Jung illetve Freud analitikus pszichológiájára alapozza, emellett felhasználja Joseph Campbell munkáit is.

Jordan Peterson
SzületettJordan Bernt Peterson
1962. június 12. (61 éves)[1]
Edmonton[2]
Állampolgárságakanadai
HázastársaTammy Peterson (1989–)
Gyermekeikét gyermek:
  • Mikhaila Peterson
  • Julian Peterson
SzüleiBeverley Peterson
Walter Peterson
Foglalkozása
Tisztsége
  • posztdoktori kutató (1991–1993, McGill Egyetem)
  • egyetemi oktató (1993–1998, Harvard Egyetem)
  • egyetemi oktató (1998–, Torontói Egyetem)
Iskolái
  • Albertai Egyetem (BA, politikatudomány, lélektan)
  • Grande Prairie Regional College (politikatudomány, angol irodalomtudomány)
  • McGill Egyetem (1985–1991, PhD, klinikai pszichológia)
Jordan Peterson aláírása
Jordan Peterson aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordan Peterson témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Fairviewben nőtt fel, Albertában. 1982-ben vette át első BA diplomáját politikatudományból, majd 1984-ben pszichológiából (mindkettőt az Alberta Egyetemen). 1992-ben Ph.D. fokozatot szerzett klinikai pszichológiából a McGill egyetemen. Ezt követően posztdoktori munkatársként két évig a McGill egyetemen maradt, majd Massachusettsbe költözött, ahol a Harvard pszichológia tanszékén asszisztensként és docensként dolgozott. 1998-ban Torontóba költözött, és a Torontói egyetemen professzorként kezdett el dolgozni. Két könyvet írt, az első a Maps of Meaning: The Architecture of Belief (A jelentés térképe: A hit felépítése, 1999), ebben azt mutatja be, hogy a hit- és mítoszrendszerek milyen szerepet játszanak az érzelmek szabályozásában, a jelentésalkotásban, és a népirtások motivációjában.[6][7][8] Második könyve, a 12 Rules for Life: An Antidote to Chaos (12 szabály az élethez: A káosz ellenszere) 2018 januárjában jelent meg.[9][10][11]

2016-ban több videót osztott meg YouTube csatornáján, amelyekben a politikai korrektséget, és a kanadai kormány C-16-os rendeletét kritizálta,[9][10][11] miután egyetemi feletteseivel és aktivista diákokkal vitába, majd az egyetemmel pereskedésbe keveredett (az egyetem bocsánatot kért, miután rágalmakkal illette Petersont, de Peterson szerint a bocsánatkérés nem volt őszinte).[12] A videók után jelentős médiavisszhangot kapott. YouTube-os nézettsége miatt sokan gondolnak rá közszereplőként. Peterson saját magát klasszikus liberálisnak személyiségnek tarja, elmondása szerint ezért harcol a nyelvhasználat megváltoztatása és a totalitárius elnyomó rendszerek lopakodása ellen.

Tekintettel, hogy közéleti munkájával felhívja a marxizmust távolról sem ismerő nyugati közvélemény figyelmét a marxizmus eredendően elnyomó és tömeggyilkos jellegére, a kulturális élet neomarxista szereplői előszeretettel igyekeznek személyét becsmérelni (pl. 'egy senki'-ként hivatkozni rá [1]), vagy a szélsőjobboldallal összemosni. Utóbbinak tipikus példája, amikor a gyakorlati marxizmus kedvelt módszerét alkalmazva személyéhez elengedhetetlenül kapcsolandó információnak állítják be (pl. e szócikk korábbi verziójában, ennek a bekezdésnek a végén), hogy mely szélsőséges politikai csoport üdvözli a közéleti szerepvállalásait, azt sugallva, mintha ö maga keresné ezen csoportok kegyeit.

Művei magyarul szerkesztés

  • 12 szabály az élethez. Így kerüld el a káoszt!; előszó Norman Doidge, ford. Horváth M. Zsanett; 21. Század, Bp., 2018
  • Túl a renden. Újabb 12 szabály az élethez; ford. Dufka Hajnalka; 21. Század, Bp., 2021

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Catalogue of the Library of the Pontifical University of the Holy Cross
  2. ↑ https://www.thestar.com/news/insight/2018/03/16/jordan-peterson-is-trying-to-make-sense-of-the-world-including-his-own-strange-journey.html
  3. ↑ Jordan B Peterson | Ph.D. | University of Toronto, Toronto | U of T | Department of Psychology | ResearchGate (angol nyelven). ResearchGate. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  4. ↑ „'We're teaching university students lies' - An interview with Dr Jordan Peterson”, C2C Journal, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2018. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  5. ↑ (2018. február 22.) „Jordan Peterson” (angol nyelven). Wikipedia.  
  6. ↑ Erik M. Gregory – Pamela B. Rutledge: Exploring Positive Psychology: The Science of Happiness and Well-Being: The Science of Happiness and Well-Being. 2016–10–03. ISBN 9781610699402 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  7. ↑ J. Harold Ellens: The Destructive Power of Religion: Models and cases of violence in religion. 2004. ISBN 9780275979744 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  8. ↑ Joan McCord: Beyond Empiricism: Institutions and Intentions in the Study of Crime. ISBN 9781412818063 Hozzáférés: 2018. március 1.  
  9. ↑ a b Lott, Tim: Jordan Peterson: ‘The pursuit of happiness is a pointless goal’ (angol nyelven). the Guardian, 2018. január 21. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  10. ↑ a b „Christie Blatchford sits down with ‘warrior for common sense’ Jordan Peterson”, National Post, 2018. január 19. (Hozzáférés: 2018. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  11. ↑ a b „What’s So Dangerous About Jordan Peterson?”, The Chronicle of Higher Education, 2018. január 17. (Hozzáférés: 2018. március 1.) 
  12. ↑ Jordan Peterson Beating Pundits ... . Politico.com. Hiv. beill.: 2018-08-16
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordan_Peterson&oldid=25966269”