Jozef Mihalkovič
Jozef Mihalkovič (Nagykosztolány, 1935. január 30. –) szlovák költő és műfordító.
| Jozef Mihalkovič | |
| Élete | |
| Született | 1935. január 30. (89 éves) Nagykosztolány |
| Nemzetiség | szlovák |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Első műve | Ľútosť (Kár) |
 Jozef Mihalkovič (Fotó: Tomáš Halász)
|
Élete
szerkesztés1935. január 30-án született Nagykosztolányban. A tanulmányait Nagyszombaton a gimnáziumban kezdte. 1953 és 1959 között Pardubicében a Vegyi Technológiai Egyetemen tanult, ahol vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1959 és 1964 között Stomfán a cementüzemben dolgozott technikusként. A helyi amatőr színházban játszott, és megismerkedett első feleségével, az általános iskola tanárával, Mariával.[1] Két fiuk született, de a felesége meghalt. Egy szeretett nő halálára válaszul egy versgyűjteményt írt, amely egyfajta terápia volt erre a tragikus eseményre.[1] Elhatározta, hogy műfordítással is foglalkozik. Annak érdekében, hogy teret nyerjen irodalmi ambícióinak megvalósításához, a kultúra területén kezdett dolgozni. 1964-ben Modorban a Ľudovít Štúr Múzeum igazgatója lett, egy évvel később pedig a pozsonyi Szlovák Írói Kiadó (Slovenský spisovateľ) szerkesztőjévé vált. 1968-tól 1973-ig a Csehszlovák Rádió irodalmi szerkesztőségében dolgozott. 1973 és 1977 között a Revue svetovej literatúry, 1977 és 1978 között pedig a Romboid magazin szerkesztője volt. 1981-től 1991-ig ismét a Slovenský spisovateľ munkatársa. A 20. század 90-es éveiben a Nemzeti Irodalmi Központban dolgozott. Jelenleg Modorban él.[1]
Munkássága
szerkesztésAz első művei a Mladá tvorba és a Kultúrny život magazinokban jelentek meg. 1962-ben debütált az első verseskötetével, a Ľútosť című gyűjteménnyel. Munkáiban a dolgok objektivitására és az érzéki konkrétságra összpontosított, amelyek megteremtették az életérzetét, véleményét és tapasztalatait. Számos önéletrajzi elemet illesztett be a verseibe, szülővárosának, családjának, munkakörnyezetének leírásával foglalkozott. Elutasította az ideológiát és a sematizmust a költészetben.[1] A saját alkotásai mellett francia, orosz és angol nyelvből fordított, elsősorban verseket.
Művei
szerkesztésVerseskötetek
szerkesztés- Ľútosť (1962) Kár
- Zimoviská (1965) Telelés
- Kam sa náhlite (1974) Hol kell sietni
- Približné položenie (1978) Hozzávetőleges hely
- Príležitostné básne (1988) Alkalmi versek
- 20 básní (2001) 20 vers
- Z nových básní (2006) Új versekből
- Listové tajomstvá (2009) A levél titkai
Válogatás
szerkesztés- Albá (1972)
Díjai, elismerései
szerkesztés- A kulturális miniszter jutalma (1996)
- A Szlovák Írók Szövetsége a 20 vers gyűjteményéért a költő-díjat ítélte (2001)
- A Szlovák Köztársaság Kulturális Fejlesztési Országos Tanácsának elnökétől kapott jutalmat (2009)
- Az Irodalmi Alap díja egy eredeti irodalmi műért: A levél titkai (2010)[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e Születésnapi parti Jozef Mihalkovič: A költészet segít az embernek élni Archiválva 2015. június 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Teraz, 2015. január 30. (szlovákul)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jozef Mihalkovič című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Jozef Mihalkovič Irodalmi Információs Központ (szlovákul)
- Oslávenec Jozef Mihalkovič: Poézia pomáha človeku žiť (Születésnapi parti Jozef Mihalkovič: A költészet segít az embernek élni) Teraz, 2015. január 30. (szlovákul)
További információk
szerkesztés- Jozef Mihalkovič Discogs.com (angolul)
