Julien Clerc

francia énekes, dalszerző

Julien Clerk (Párizs 19. kerülete, 1947. október 4. –) francia énekes, dalszerző.

Julien Clerk
2008
2008
Életrajzi adatok
Születési névPaul Alain Leclerc
Született1947. október 4. (76 éves)[1][2][3][4]
Párizs 19. kerülete
Származásfrancia
HázastársaHélène Grémillon
ÉlettársFrance Gall (1970–1974)
GyermekeiJeanne Herry
SzüleiPaul Leclerc, Evelyne Merlot
IskoláiLycée Lakanal
Pályafutás
Műfajoksanzon
Híres dalCe n'est rien
Hangszer
Díjak
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka
  • Vincent Scotto Award
Tevékenység
Kiadók
IPI-névazonosító00042299089

Julien Clerk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Julien Clerk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Clerc apja magas beosztású UNESCO-tisztviselő volt. Anyai nagyapja a Francia Antillák Guadeloupe szigetéről származott. Anyja őseihez hasonlóan antillainak tartja magát, szerinte a szigetek zenéje is formálta őt.

Clerc apja házában ismerkedett meg a klasszikus zenével, édesanyja pedig a francia sanzonokkal ismertette meg, elsősorban Georges Brassensszel és Édith Piafhal.

A szülők 1949-ben elváltak.

Apja második felesége csembalóművész volt, aki hatéves korától zongorázni tanította. Clerc tizenhárom évesen hallás után tucdott játszani. A Párizs melletti Sceaux-ban járt iskolába, ahol 1965-ben érettségizett. Ezután elkezdett angolul tanulni a Sorbonne-on.

1969-1974 között kapcsolatban állt France Gall énekesnővel. Később Miou-Miou színésznővel volt kapcsolata, akitől két lánya született. A következő házasságból − Virginie Coupérie-vel − pedid egy fiú és egy lány született. A házasság válással végződött.

Clerc igazi karrierje 1968-ban kezdődött. Fellépett Salvatore Adamo-val és Gilbert Bécaud-val. Ugyanebben az évben lehetőséget kapott első kislemezének felvételére. A Roda-Gil által írt szövegek élénk visszhangot váltottak ki a párizsi fiatalok között, és Julien Clerc hamarosan az új generáció zenei bálványává vált. A dalszövegek olykor talányos költészete, a bonyolult zenei fogalmazás és sok fiatal kortárs hippi megjelenése sokban meghatározta sikerét. Clerc Claude Bukowski szerepét alakította a Hair című popmusical francia változatában.

1970-ben Clerc első önálló fellépését a párizsi Music Hall Olympiában tartotta.

1972-ben nyert először aranylemezt a Liberté égalitéért. Az 1970-es években minden albuma aranylemez lett. 1982-ben platinalemez szintet ért el a Femmes indiscrétion et blasphème című albuma.

1992-ig további négy platinalemeze volt. Az 1980-as években más zenei stílusokkal kísérletezett. Kedvenc szövegírójától, Roda-Giltől való átmeneti elszakadás után rövid idő után visszatért a sanzonokhoz. 1996 óta rendszeresen fellép Les Enfoirés-szel.

Clerc az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának francia jószolgálati nagykövete. 2012-ben társszerzője volt annak a felhívásnak, hogy a házssságokban élő a homoszexuális párok örökbe fogadhassanak.

Az én generációm egésze, a trockisták vagy a maoisták, ma a gaullisták csak bosszantottak, ezért azt mondom magamban, hogy megelőztem a koromat.

Albumok szerkesztés

  • 1970: Julien Clerc
  • 1970: Des jours entiers à t'aimer
  • 1971: Julien Clerc
  • 1971: Olympia 70
  • 1971: Niagara
  • 1972: Liberté, égalité, fraternité... ou la mort
  • 1973: Ca fait pleurer le bon dieu
  • 1974: Terre de France
  • 1974: N°7
  • 1976: A mon âge et à l'heure qu'il est
  • 1978: Jaloux
  • 1979: 36 Front populaire (comédie musicale)
  • 1979: Emilie Jolie by Philippe Chatel
  • 1980: Quand je joue
  • 1980: Sans entracte
  • 1982: Femmes, indiscrétion, blasphème
  • 1984: Aime-moi
  • 1987: Les aventures à l'eau
  • 1990: Fais-moi une place
  • 1992: Utile
  • 1994: Julien
  • 2000: Si j'étais elle
  • 2003: Studio
  • 2005: Double enfance
  • 2008: Où s'en vont les avions?
  • 2009: Tour 09 (élő)
  • 2011: Fou, Peut-être
  • 2011: Hôtel des Caravelles (kislemez)
  • 2012: Le temps d'aimee (kislemez)
  • 2012: Symphonique − À l'Opéra national de Paris − Palais Garnier (élő)
  • 2014: Partout la musique vient
  • 2014: On ne se méfie jamais assez (kislemez)
  • 2016: Entre elle et moi (kislemez)
  • 2016: Fans, je vous aime (kislemez)
  • 2017: À nos amours
  • 2021: Terrien
  • 2021: Les Jours Heureux

Filmek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. GeneaStar
  3. Roglo
  4. Babelio (francia nyelven)

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Julien Clerc című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.